Az angliai származású írónő, Virginia Woolf olyan klasszikusokat hagyott hátra, mint a Mrs. Dalloway vagy A világítótorony. Ugyanakkor a feminista írásai is úttörő munkáknak számítottak. A Saját szoba és a Három adomány című művei a mai napig vitákat váltanak ki a szakértők között. Most utánajárunk, ki volt és honnan jött Virginia Woolf, a nő, aki az 1930-as évekre az angol irodalmi élet irányítójává nőtte ki magát.
A korai évek drámákkal teltek
Virginia Woolf, Adeline Virginia Stephen néven született 1882. január 25-én egy tehetős, brit családban. Édesapja, Sir Leslie Stephen író és történész, kora jelentős hegymászója, míg édesanyja, az indiai születésű Julia Prinsep Stephen ápolónő és festő géniusz volt. A két szülő özvegyként találkozott, így Virginia Woolf három édes testvére mellett négy féltestvérrel nőtt fel. A fiúk közül ketten a Cambridgen tanultak tovább, míg a család nőtagjait otthon oktatták.
Virginia Woolf hamar megmutatta írói vénáját, már gyerekkorában újságot szerkesztett, amelyben a családja életéről szóló humoros anekdotákat gyűjtötte össze. Gyermekkora azonban cseppet sem volt felhőtlen. Két féltestvére szexuálisan zaklatta, amiről a Vázlat a múltról, 22 Hyde Park Gate című esszéjében írt. Tizenhárom évesen meg kellett küzdenie édesanyja hirtelen elvesztésével, két évvel később pedig féltestvére, Stella is elhunyt.
A Bloomsbury-körben ismerte meg férjét
Mialatt Virginia Woolf veszteségeivel küzdött, a King’s College női osztályában folytatta tanulmányait. Az egyetemen görögöt, németet és latint tanult, valamint itt nyert bevezetést a feminizmus témakörébe.
1904-ben édesapja is elhunyt, ami újabb érzelmi összeomlást idézett elő Woolf életében. Egy évvel később azonban megkezdte profi írói karrierjét, és a The Times irodalmi mellékleténél dolgozott külső munkatársként.
Virginia Woolf egy költözésnek köszönhetően bekerült a Bloomsbury-körbe, melynek tagjait a kortárs entellektüellek alkották. (A Bloomsbury-kör az angol modernizmus egyik legfontosabb szellemi csoportja és a radikális értelmiségi elit legnagyobb hatású közössége volt a 20. századi Angliában.) Itt találkozott Leonard Woolf-fal, akivel 1912-ben házasodott össze.
Írói munkássága lassan indult
Virginia Woolf első regényét, a Kiutazást sok évnyi előkészület előzte meg, míg 1915-ben végre bemutatták. Két évvel később a Woolf házaspár megvásárolt egy kiadóházat, ahol beindították saját újságukat, a Hoghart Presst. A kiadványban saját írásaikon kívül olyan fontos személyek műveit publikálták, mint Sigmund Freud, Katharine Mansfield és T.S. Eliot.
Az áttörő sikert negyedik regénye, az 1925-ben bemutatott Mrs. Dalloway hozta el. A könyv modernsége a belső monológokban és a feminizmussal, homoszexualitással is foglalkozó témájában mutatkozott meg. A regényt olyan fontos művek követték, mint az Orlando, a Saját szoba és a Hullámok.
Munkássága során Virginia Woolf beszédeket tartott egyetemeken, nagy hatású leveleket, esszéket jelentetett meg. Befolyásos íróvá és úttörő feminista ikonná nőtte ki magát.
Mindig is démonokkal küzdött
Virginia Woolf sikereit beárnyékolta bipoláris depressziója és gyermekkori traumái. Bár férje végig kitartott mellette, ő sem tudta megakadályozni Woolf mélyülő depresszióját. A Második világháború kezdete pedig csak tovább rontotta az írónő mentális egészségét. Végül 1941-ben kövekkel pakolta tele zsebeit, és besétált az Ouse folyóba.
A háború után Virginia Woolf népszerűsége egyre csak nőtt. A hetvenes évek feminista mozgalmaiban az új generációk is hozzá fordultak, és még ma is a XXI. század egyik legnagyobb hatású írója.
(D.R.) A cikk forrása itt >>
Ha a cikkel kapcsolatban bármi eszedbe jutott, írd meg nekünk! Ezt egyszerűen megteheted ide kattintva >>
