Semmi nincs, amit jobban élveznénk, mint amikor önként és szívesen járulhatunk hozzá mások jóllétéhez. Az Erőszakmentes Kommunikáció egy olyan formát kínál, amely ezt lehetővé teszi – állítja Marshall Rosenberg, az EMK módszer megalkotója.
Egyre többen ismerik itthon is a Marshall Rosenberg amerikai pszichológus által kifejlesztett módszert, az Erőszakmentes vagy Empatikus Kommunikációt (EMK). A módszer legfontosabb célja, hogy az emberek nagyobb együttérzéssel és kevesebb félreértéssel tudjanak kommunikálni egymással, és ebben a kommunikációs helyzetben lehetőleg egyetlen nyertes-nyertes (win-win) viszonyt hozzanak létre. Az EMK két alappillére az empátia és az őszinte önkifejezés.
A hierarchia nélküli viszonyok adják az alapot
Az „élet gazdagítása” az EMK egyik kulcsgondolata. Rosenberg szerint a minket körülvevő társadalom a hierarchiára épül. Az élén állók szabják meg, hogy milyen viselkedés számít helyesnek, és saját magukat a jó tudás letéteményesének tartják. Ezzel szemben az EMK világképében nincs meg ez a kategorizálás és hierarchia. Rosenberg szerint minden ember minden megnyilvánulása az alapvető szükségletek kielégítésére irányul.
Konfliktusok akkor keletkeznek, ha az emberek nem ismerik fel egymás valódi szükségleteit, ha ezek a szükségletek nincsenek harmóniában egymással, vagy ha az egyik fél számára nem megfelelő megoldás, ahogy adott szükségletét a másik megpróbálja kielégíteni – állítja Rosenberg. Ilyenformán nincsenek olyan kategóriák, hogy rossz emberek és jó emberek, mindannyiunknak megvannak a szükségletei, amelyeket felismerve és kommunikálva elkerülhetjük a konfliktusok nagy részét.
Zsiráfnyelv és sakálnyelv
Az Empatikus kommunikációt szokás „zsiráfnyelvnek” is nevezni, szembeállítva a hétköznapokban csaknem mindenki által használt „sakálnyelvvel”. „A sakál konfliktushelyzetben kétféle módon viselkedik: ha az ellenfelét gyengébbnek találja, akkor üvöltve támad, ha erősebbnek, akkor alázatosan, behúzott farokkal elsomfordál. A szárazföldi emlősállatok közül a zsiráfnak van a legnagyobb szíve, nagyon erős állat, ugyanakkor szelíd. Egyetlen rúgásával harcképtelenné tehetné a társát, csak épp nem teszi. A zsiráf pontosan tisztában van a saját érzéseivel és szükségleteivel, fölvállalja őket, és esze ágában sincs azokról lemondani, ellentétben a meghunyászkodó sakállal” – foglalja össze Rosenberg a módszer lényegét.
Miközben a zsiráf saját szükségleteinek kielégítésére törekszik, teljes figyelemmel igyekszik meghallani a másik érzéseit és a mögötte húzódó szükségleteket. Nagyon lényeges, hogy nem emberek, hanem kommunikációs stratégiák állnak szemben egymással. Az EMK nyelvét használva lehetővé válik, hogy a problémákat és konfliktusokat erőszak nélkül oldjuk meg. Egyrészt együttérző figyelemmel fordulunk a másik ember felé, másrészt nyíltan kifejezzük, ami bennünk zajlik, anélkül, hogy megítélnénk másokat.
Megfigyelés, érzés, szükséglet, kérés
Az erőszakmentes kommunikációban az a cél, hogy a kommunikáló felek a szív, tehát az érzések szintjén kapcsolódjanak össze. Az Empatikus Kommunikáció belsővé tételének legfontosabb következménye az, hogy a gyakorlás közben fejlesztjük az önismeretünket.
Az EMK-ban a tudatosság négy alappillére a megfigyelés, az érzés, a szükséglet és a kérés. Ha egy konfliktushelyzetben mindnyájan megfigyeljük az érzéseinket, ezáltal felismerjük a kívánságainkat és szükségleteinket, ezeket pedig kommunikáljuk a másik félnek, akkor sokkal egyszerűbb olyan megoldást találni, amivel az összes érintett elégedett lehet.
A megfigyelés lényege, hogy elválasszuk a tényeket azok értelmezésétől és értékelésétől. A megfigyelésben ezért nem fordul elő a tények interpretálása (Nem figyelsz rám.), a másik minősítése (Béla ostoba ember.) és az általánosítás (Soha nem hívsz fel, mindig én kereslek.).
Az érzés és a gondolat szétválasztása az EMK egyik legnehezebben megtanulható eleme. A tényleges érzések felismerése önmagunknál és a másiknál nem egyszerű feladat. A zsiráf őszintén felvállalva elmondja a saját érzéseit (Félek.), ugyanakkor igyekszik meghallani a másik érzéseit is.
A szükséglet alatt az EMK-ban az egyetemleges emberi igényeket értjük, amilyen a biztonság, a megbecsülés és a nyugalom iránti igény. A szükségletek, ahogy az érzések, kivétel nélkül tiszteletre méltóak és nehéz fölvállalni őket, mert olyan társadalmi helyzetben szocializálódtunk, ahol objektív igazságok mentén próbálunk eligazodni. Ezért a személyes szükséglet nyílt felvállalása tanulást igényel.
A kérés alatt azt értjük, amikor hangot adok egy konkrét helyzetben átélt érzésnek. Jelzem a szükségletemet és megkérem a másikat, hogy tegyen meg valamit. Az EMK-ban megfogalmazott kérés pozitív, konkrét, teljesíthető és elutasítható.
Az EMK elsajátítása egy új nyelv megtanulásához hasonlítható, de az eredménye az emberi kapcsolatok minőségi javulásában válik láthatóvá. Ilyen formán megélhetjük, hogy a nehéz helyzetek, a konfliktusok változást hoznak létre bennünk, és segítenek tudatosabbá tenni az életünket.
Manga-Zoltán Zsófia
Ha a cikkel kapcsolatban bármi eszedbe jutott, írd meg nekünk! Ezt egyszerűen megteheted ide kattintva >>
