Úgy gondoljuk, hogy mindent tudunk a családtagjainkról, régóta ismerjük a hozzánk közel állók életét. És akkor történik valami: olyan titok kerül napvilágra, ami alapvetően befolyásolja a család viszonyrendszerét.
Érdemes-e ezt a titkot a családtagokkal is megosztani? Ha igen, hogyan időzítsük? És mik lesznek a következményei?
Minden család szekrényében vannak csontvázak
Ha a tágabb családi viszonyokat nézzük, minden családban találhatunk titkokat. Viszont nem mindegy, hogy milyen jellegű titokról van szó. Vannak olyan titkok (mint például egy párkapcsolati nehézség), amelyek nem rombolják a teljes családi dinamikát. Viszont léteznek olyanok is, amelyek több emberre, de akár több generáció életére is befolyással lehetnek. Ezek általában olyan jellegű történetek, amelyek negatívan befolyásolhatják a család megítélését, vagy nem férnek bele az adott közösség által vallott értékrendbe. Homoszexualitás, abúzus, anyagi tönkremenetel, börtön, válás, házasságon kívül született gyermek, függőség – hogy csak a leggyakoribbakat említsük.
A félelem és a szégyenérzet mozgatja
Egyes élethelyzeteknél a társadalom idővel megengedőbb lett (válás, házasságon kívül született gyerek), de megannyi jelenség még mindig nehéz helyzetbe hozhat egy adott családot a társadalmi megítélés szerint. A titok megtartásának legfőbb mozgatórugója a félelem és a szégyenérzet. Nem akarunk valakit megbántani, szégyennel tölt el, ha megcsaljuk a házastársunkat és esetleg ebből a viszonyból gyermekünk születik. Esetleg egy erőszakos cselekmény elkövetéséről vagy elszenvedéséről szerzünk tudomást a család valamelyik tagját illetően. Érthető, hogy nem mindig szeretnénk vállalni annak a következményét, hogy mi voltunk azok, akik kinyitották Pandora szelencéjét.
Dönthetünk úgy (vagy a család egyes tagjai dönthetnek úgy), hogy nem fedjük fel a tágabb család előtt a fájdalmas eseményeket, de azok ettől még jelen lesznek a családi dinamikában. Érezhetőek lesznek az elkapott tekintetekben, a ki nem mondott vagy elharapott mondatokban, a testbeszédben vagy a családon kívüli pletykákban. Előbb-utóbb egy személy vagy egy esemény véget vet a titoknak.
Hogyan hat a lélekre a titok?
A családi titok minőségéből adódóan feszültséget okoz a családi viszonyokban, megzavarja a családtagokat összekötő energiákat. A ki nem mondott titkok feszültsége utat tör valamilyen formában. Néha csak generációkkal később jelenik meg, függőség, agresszió, depresszió vagy önpusztítás formájában. Ha egy súlyosabb traumáról van szó, akkor lehet, hogy egy-két generációval később fejti ki a hatását – vallják a transzgenerációs pszichológiával foglalkozó szakemberek.
A családállítással feloldható a titok
A Bert Hellinger által kifejlesztett családállítás módszerében is megjelenik ez a tapasztalat: létezik egy generációkkal korábbi probléma, amely jelen időben akadályozza egy adott családtag harmonikus életre való törekvését valamilyen formában. Amennyiben itt – a terápiás keretek között – napvilágra kerül egy elhallgatott életesemény vagy családtag, ez az elfojtott energia felszabadulhat és segíthet a jelenben rendezni saját dolgainkat.
Fontos szempont, hogy még a gyerekek elől sem szabad eltitkolni mindent, mert ők is megérzik az elhallgatott dolgok jelenlétét. De nem tudják megfogalmazni, hogy mi a gond, ezért szorongani kezdenek, vagy fóbiák alakulhatnak ki náluk. Vannak olyan testi vagy viselkedésbeli tünetek is, amelyek nem magyarázhatók meg a szülők közvetlen élettörténetéből. Ilyenkor érdemes transzgenerációs kutatást végezni, sokszor a tények felfedésével a tünetek is megszűnnek.
Kinek mondjam el vétkeimet?
A kérdés az, hogy felfedjük-e, illetve hogyan fedjük fel a család életében fájdalmas titkot. Minden esetben nagyon fontos mérlegelni a lehető legtöbb körülményt. Érdemes figyelembe venni, hogy megérett-e a helyzet arra, hogy kiderüljön az igazság. A kétségtelen felszabadító hatás mellett fontos szempont, hogy egy ilyen esemény senkit nem hagy közönyösen. A család különböző tagjai százféle módon reagálhatnak egy ilyen eseményre: haraggal, zavarodottsággal, szégyennel, elutasítással, felszabadultsággal vagy akár védekezéssel. Mielőtt elhatározzuk magunkat, hogy beszélünk a családi titokról, tegyük fel magunknak a következő kérdéseket:
- Mennyiben befolyásolja a család, esetleg a következő generációk életét, ha felfedem a titkot?
- Valakit veszélyeztet-e, ha megmarad a titok?
- Én hogyan reagálnék, ha rólam szólna egy régóta fel nem fedett történet?
- Hogyan reagálnak a család egyes tagjai?
Esetleg érdemes azokkal a családtagokkal beszélni először, akiknek tudomásuk van az elhallgatott történetről és velük kialakítani egy stratégiát arról, hogyan osszuk meg másokkal azt. Nagyobb horderejű életeseményeknél fontos szakszerű, esetleg terápiás segítséget kérni. Ha úgy döntünk, mégsem fedjük fel a család előtt az adott titkot, akkor ezt előzze meg egy hosszasabb mérlegelés. Viszont az a tény, hogy ennek a ki nem mondott történetnek köszönhetően a saját viselkedésünket és a család ránk gyakorolt hatását jobban megismerhetjük, mindenképpen gyógyító erővel bír az életünkre.
Manga-Zoltán Zsófia
