Múlt heti cikkünkben tettük fel a kérdést, majd felsorakoztattunk néhány érvet a városi és a vidéki élet mellett és ellen. Az előnyök és hátrányok összevetése persze nem könnyű, megannyi szempontot találunk. A praktikum vagy az érzések döntsenek? Olvasóink véleménye következik.
Sokan költöznek el a nagyvárosból egy nyugodtabb élet reményében, aztán mégsem találják meg, amit keresnek. Ők azok, akik előbb-utóbb visszaköltöznek. Másoknak nehéz elfogadni a kertes élettel együtt járó fizikai munkát, esetleg koruk miatt már nem bírják, így a kényelmet keresik, amelyet egy városban hamarabb megtalálnak.
Nagyvárosban lakik, nem költözne ki
A címben szereplő kérdést, miszerint „Téged is foglalkoztat a vidékre költözés?”, nagyon határozottan megválaszolták néhányan. Nincs kétségünk, hogy ők talán a kérdésfeltevést is fölöslegesnek tartják.
„Nem!!!”
„Nem, éppen fordítva!”
„Soha!”
„Nem, igazi városi “lány” vagyok!”
Kiköltözött a nagyvárosból és elégedett
Talán többen érveltek amellett, hogy igenis megéri kiköltözni, ők már a részleteket sorolják, miért nem bánták meg.
„43 voltam, amikor vidékre költöztem, nem bántam meg. Pestről költöztem egy nagyobbacska községbe, másfél éve pedig egy kis faluba, mindkettő Pest megye.”
„Megyeszékhely elit negyedéből költöztem tanyára 16 éve. A mai napig nem tudok vele betelni. A hálószobám ablakában álló diófán ilyenkor fülemüle énekel, ősszel a mókusok kergetőznek, a kerítés mentén őzikék legelnek. Tudom, hogy van, akinek ez nem csábító, de nekem létszükséglet.”
„Mi ezt tavaly megvalósítottuk és nem bántuk meg!”
„Én 54 éves vagyok, 2 éve vettem egy tanyát 100 méterre egy falutól. Lecseréltem a 4. emeleti panelomat. Imádom. Éppen most rendsodrózták a szénát. Jah, és van egy jól működő vállalkozásom. És rengeteg tervem van. Amikor hazaérek, mindig olyan érzésem van, mintha nyaralnék.”
„Nincs jobb a vidéki életnél…”
Nagyvárosba költözne, vagy visszaköltözne oda
A nagyvárosokon kívül élők közül sokan vágynak a nyüzsgő városokba. De vannak olyanok is, akik meglépték a helyváltoztatást, ugyanakkor nem igazán érzik jól magukat a vágyott, vidéki életformában, szeretnének visszatérni a megszokott városi életükbe.
„10 éve költöztünk el a városból, először Ürömre, aztán Szentendrére. Jó volt, szép volt, elég is volt. Azonnal visszaköltöznék, ha adódna lehetőség. Mindenért autóba kell ülni, bármit intézek. Hiányzik a színház. Nagyon erős a patriótizmus, és nem igazán sikerült beilleszkedni. A nyári hónapok kellemesek, de télen megöl az unalom. Hát ennyi dióhéjban. Egyébként 60+ vagyunk.”
„Nincsenek gyerekeim, de nagyvárosból kisvárosba (külterület) költöztünk. Minden jó és szép, de egyre jobban aggaszt, mi lesz velünk, ha egyedül maradunk. Minden távol és a biztonság sem utolsó dolog. Senki nem akar kifelé jönni, így a barátok is elmaradnak, stb.”
„Mindenki jól gondolja meg!!! Falun egyedül nem könnyű!!!”
„34 éves voltam, amikor Budapestről egy Pest megyei faluba költöztünk. 25 éve élünk itt. Vannak előnyei, de több a hátránya szerintem. Bármikor visszaköltöznék, ha tehetném. Sose fogom megszokni.”
„Sok praktikus és szép dolog miatt váltanak az emberek helyet, már aki megteheti! Falun élek 55 éve, hazudnék, ha azt mondanám, nem érzem itt jól magam. Minden évszak külön-külön egy élmény! Tiszta levegő, biztonság, nyilván sorolhatnám az előnyöket, de bármire szükséged van, 30-60 km a legközelebbi város, vásárlás, kórház, iskolák, hivatalos dolgaid intézése, munkahely. Aztán a lakásod körüli teendőket sorolhatnám: fűnyírás, veteményes, hó eltakarítása, favágás, tüzelés. Mind megannyi munka, aminek sosincs vége. Szóval ez mind szép és jó, de csak amíg fiatal vagy és bírod! Én városba vágyom, panelba. Kövezzetek meg, de kicsit kényelemben élni!”
„Pont ezt tettem én. Városi lány voltam, és 19 évesen egy kis faluba kerültem. Addig, amíg a gyerekek kicsik voltak, még csak-csak jó volt, de sosem szoktam meg az örökös buszozást a munkahelyemre és a többi ház körüli és belüli munkát. Csináltam kitartóan, mert fiatal voltam, de elvágyódtam vissza a városba. Jött egy fordulat, már 1 éve egy belvárosi lakásban lakom, úgy gondoltam, ennyi nekem is jár: a kényelem. 54 éves voltam akkor, 35 évet éltem falun, többet nem mennék vissza.”
„Úgy rémlik, a fűkaszára ébredés bejött!” (Ezek szerint ő már vissza is költözött a nagyvárosba.)
A nagyvárosba költözött, de visszavágyik vidékre
Egyetlen hozzászólónk érzi úgy, hogy vágyódik a régi, nyugodt, nagyvároson kívüli életére, amelyet teljesen feladott. Talán érthető, hiszen a magyar tengerről van szó.
„Visszavágyom az imádott “riviéra” partjára, a Balatonra…”
Kettős élet
Van egy köztes megoldás, az ingázás a nyaraló és az állandó lakhely között. Úgy tűnik, ez egy jó kompromisszum lehet, de döntsön mindenki saját vágyai szerint!
„Mi úgy oldottuk meg, hogy a városhoz nagyon közel vettünk kertet, és tavasztól késő őszig kint vagyunk. Nagyon szeretek ott ébredni, a friss levegő, a madarak csicsergésére és a kutyák ugatására ébredünk, a párommal alig várjuk, hogy mehessünk.”
Ha a cikkel kapcsolatban bármi eszedbe jutott, írd meg nekünk! Ezt egyszerűen megteheted ide kattintva >>
