Már az óvodában is tavasztündérnek vagy varázslónak öltöztél ebben az időszakban? Mostanában pedig a gyereknek vagy az unokának készíted a szebbnél szebb jelmezeket? De tudod-e pontosan, hogy mi a háttere a farsangi időszaknak, amely idén január 6-tól-február 14-ig tart?
Mikor is van farsang?
A farsang a vízkereszttől (január 6.) egészen a nagyböjt (Húshagyókedd, Hamvazószerda) kezdetéig tartó időszak elnevezése. Már a kereszténység elterjedése előtt is a téltemetés és a tavaszvárás időszakának számított, és az ekkora szervezett lakomák, vigasságok azt a bőséges örömöt fejezték ki, amellyel a természetet is hasonló bőségre kívánták késztetni.
A farsang csúcspontja a karnevál, hagyományos nevén „a farsang farka”. Ezen a vasárnaptól Húshagyókeddig tartó utolsó három napon rendezik meg világszerte a híres karneválokat, Magyarországon pedig a farsang legnevezetesebb eseményét, a mohácsi busójárást. A szabályok felrúgása és kigúnyolása mindig is hozzátartozott a farsangi időszakhoz. Az álarcok biztosította arctalanság segíti a szabad véleménynyilvánítást és nagyobb szabadságot biztosít minden időben. Nálunk is számos magyar népszokás kötődik ehhez az időszakhoz.
Hagyományos mulatságok
Farsangkor három napos táncmulatságot tartottak, amelyet a legények szerveztek. A lányok, rokonaik közvetítésével bokrétát adtak a kiszemelt legénynek, aki a farsang végén nyilvános színvallásként a kalapjára tűzte. A báli szezon és a táncmulatság lényeges pontja a párválasztás volt, egyben ez az időszak esküvői szezonnak is számított, mivel a húsvéti böjt időszakában már tilos volt esküvőt tartani.
Ha valaki nem kelt el, azt viccesen tréfálkozva, vagy éppen kissé durvábban figyelmeztették arra, hogy még egyedülálló. A vénlánycsúfolásnak különböző változatai voltak, pl. tuskóhúzás, kongózás, szűzgulyahajtás, állakodalom.
Kormozás
A farsangi időszakhoz tartozik a kormozás, a busójárás, a téltemetés szokása, amelyek mind a tél elűzését jelképezték. Tüzes kerekeket görgettek, remélve, hogy a földi tűz segíti a Napot abban, hogy erőre kapjon és legyőzze a telet. Sok helyen a telet szalmabábuval jelképezték, melynek elégetése egyben a búcsút is jelentette a hosszú, sivár téltől.
Kiszehajtás
„A palócoknál virágvasárnapon került sor a kiszehajtásra. A kisze egy jellegzetes böjti étel: savanyú gyümölcs- vagy korpaleves, amit télen nagyon meguntak az emberek, és meg akartak szabadulni tőle annak reményében, hogy a tavasz végre meghozza a bőséget, friss eledelt.
A lányok az előző évben férjhez ment menyecske ruháiba öltöztettek egy szalmabábot, ami a kiszét szimbolizálta. Ezt a bábot elvitték a legközelebbi patakig, és éneklés közben levetkőztették, majd a vízbe dobták. Ezután jött a jóslás, jövendölés a hajadonoknak. Abból, hogy a víz a bábot hogyan és merre vitte, következtetéseket vontak le a jelen lévők férjhez meneteléről.
(M.Z.Zs.) A cikk forrása itt >>
Ha a cikkel kapcsolatban bármi eszedbe jutott, írd meg nekünk! Ezt egyszerűen megteheted ide kattintva >>
