A mindennapi életünkben sokszor nem az történik, amit szeretnénk. Ennek gyakran maga a kommunikáció az oka, mert nem tudjuk azt és úgy közölni, amire valójában szükségünk volna. Neked is ismerős ez? Az Erőszakmentes Kommunikáció rendszere enyhít ezeken a nehéz helyzeteken.
Az Erőszakmentes Kommunikáció (EMK) legfontosabb célja, hogy az emberek nagyobb együttérzéssel és kevesebb félreértéssel tudjanak kommunikálni egymással, és ebben a kommunikációs helyzetben nemcsak a szavak, hanem az érzések szintjén is összekapcsolódjanak.
Tudod, mit jelent az Erőszakmentes Kommunikáció? Elmagyarázzuk. (1.)
Az EMK két alappillére az empátia és az őszinte önkifejezés, így a módszer gyakorlása közben az önismeretünk is folyamatosan mélyülni tud. A módszerrel kapcsolatban egy EMK-tréner, Herczeg Klára és egy csoportfolyamatban részt vevő alany tapasztalatait osztjuk meg a módszer hatékonyságáról.
2. EMK a tréner szemszögéből
„Az Erőszakmentes, Empatikus Kommunikáció nekem a mindennapok túlélése helyett az élet adta lehetőségek és kihívások elfogadásának, megértésének és megélésének eszköze. Azért kezdtem el tanulni, mert a külső és belső konfliktusaimban szerettem volna békésebb módon jelen lenni. Jobb, türelmesebb, megértőbb, empatikusabb anya, barát, feleség, gyerek, főnök szerettem volna lenni.
Az EMK szemléletével megtanultam az elvárásaim mögé látni, és egy-egy helyzetben ítélkezés nélkül nézni magamra és a másikra. Ez az első lépése az EMK-nak, az objektív megfigyelés. Azután megtanultam felismerni, elfogadni és beazonosítani az érzéseimet – ez a második lépés. Majd megtalálni, hogy mire van szükségem – ez a harmadik fázis. Azután azt kellett megtanulnom, hogy ki és hogyan tudja kielégíteni ezt a szükségletét, ami már a negyedik lépés: maga a kérés.
Minél többször és többféle helyzetben tapasztaltam meg, hogy békés módon tudok gondoskodni a szükségleteim kielégítéséről, ahelyett, hogy magamat, vagy másokat hibáztassak, annál könnyebben értettem szót másokkal, még konfliktushelyzetekben is. Ez nagyon lelkesítő és felszabadító érzés volt, sokat változott a kapcsolatom a családommal, és a világommal. Megtanultam, megtanultuk kezelni a konfliktusokat.
Egyre gyakrabban fordult elő, hogy nem kudarcként éltük meg azt, ha mást, másképpen gondoltunk, akartunk egy-egy helyzetben, ezáltal egyre őszintébb és bizalommal telibb kapcsolataink lettek. Az élet folyamatosan nehézségek, kihívások és lehetőségek elé állít engem és a családomat, amelyekben igyekszünk szót érteni egymással, így ez az életszemlélet létformává vált nálam és a környezetemben is.
Szükséges a változtatási szándék és a “fészek meleg”
Trénerként sokféle élethelyzettel találkozom. Vannak, akik a különféle kihívásokban szeretnének szót érteni például a reggeli óvodába, iskolába induláskor a gyerekekkel, időben és békésen elindulni és megérkezni. Vagy a főnöknek elmondani a véleményüket, kérésüket akkor is, ha csak igent, vagy nemet várnak tőlük. Esetleg a partnerükkel tudatni, hogy mire is vágynak igazán, vagy éppen újra megtalálni a testhezálló, örömteli és megfelelő munkát. Bárhogy, bármivel is érkezik valaki a csoportba, ha ott van a változtatás szándéka, az megadja a lendületet ahhoz, hogy lépésről lépésre ráláthassunk a helyzetünkre. Megérthessük magunkat és azt, akivel vagy amivel kapcsolatban problémánk, konfliktusunk keletkezett.
Ebben segít a biztonságos, bizalommal teli légkör, ahol őszintén elővehetjük azt, ami foglalkoztat minket. Ennek a „fészek meleg” légkörnek a megteremtése, fenntartása az egyik legfőbb törekvésem. Így mindenki a maga igénye és tempója szerint haladhat. Éppen úgy, ahogyan elsajátítunk például egy idegen nyelvet, csak itt az anyanyelvünkön tanulunk meg másképpen kommunikálni. Először a könnyebb helyzetekben boldogulunk, ahogy idegen nyelv esetén is például első a bemutatkozás elsajátítása, később jöhetnek az éttermi tudnivalók, a vásárlás kivitelezése. Később már akár ezen a nyelven is álmodunk, vagyis hiába kiabál éppen velünk valaki, már képesek lehetünk magunkra és a másikra is úgy figyelni, hogy meghalljuk : kinek mire van valóban szüksége.
Az egyenrangú és előítéletek nélküli kommunikáció
Marshall B. Rosenberg, aki ezt a konfliktuskezelő szemléletet „lekottázta” a négy lépésre, azt mondta: az EMK használatával újra megteremthetjük azt a természetes állapotot, amikor úgy kerülünk kapcsolatba egymással, hogy előítéletek és elvárások nélkül megélhetjük az egyenrangúságot és az adás-kapás örömét. Amikor sikerül így kapcsolódni, akkor bennem öröm, béke és bizalom születik újra és újra.”
2. EMK egy terápiás csoport résztvevőjének szemszögéből
„Évekkel ezelőtt az ismeretségi körömben volt egy lány, akiről tudtam, hogy használja az Erőszakmentes Kommunikációt a mindennapi életében. Azt a pozitív tapasztalatot éltem meg vele, hogy sokkal jobban figyel rám a kommunikációink során. Majd egy költözés után, amikor a legkisebb gyermekem is már 2 éves lett, alkalmam nyílt arra, hogy találkozhassak egy EMK-s trénerrel. Amikor elmentem az első csoportfoglalkozásra, megéreztem, hogy nekem itt a helyem. A saját belső fejlődésemben, ez egy nagyon komoly önismereti tréning volt. Egy új gondolkodásmód, életmód, ami jókor és jó helyen talált meg.
Az önismereti folyamat magyarázatot ad sok kérdésre
Az alappillérek elsajátítása után fontos önismereti munka következett. Sok feszültségem okát ismertem fel, és a szükségleteimhez való viszonyom is megváltozott a két év alatt. Sok feszültség ugyanis abból keletkezik, ha egy adott szituációban nem figyelünk az érzéseinkre, szükségleteinkre. Sokszor már az is segít a feszültség feloldásában, hogy felismerem a szükségleteimet és azt, hogy a saját lelkiállapotomért én vagyok felelős.
Az Erőszakmentes Kommunikáció belsővé tétele olyan, mint egy idegen nyelv megtanulása. Van, aki már három szó után beszélni mer egy új nyelven, és van, aki csak később tudja folyékonyan használni. Én még két év után sem érzem magam teljesen haladónak. Mégis a legnagyobb változás nem a kommunikációmban, hanem a gondolkodásmódomban született meg. Sokszor csak utólag veszem észre, hogy egy adott szituációban másképpen reagálok, másként oldok meg helyzeteket, mint előtte. Megtanultam úgy kérni a másik embertől, hogy neki tényleg van lehetősége választani, és nemet mondani úgy, hogy közben egyikünkben sem keletkezik feszültség. És ez természetesen fordítva is igaz.
A mindennapok nehézségeit könnyebb megélni
Az EMK nem konfliktusmentességet jelent, hanem azt, hogy a számomra nehezebb szituációkban is jobban megértem magamat és jobban átlátom a helyzetet. A konfliktusok megélése lett más, mint amilyen régebben volt. Manapság könnyebben felismerem a saját folyamataimat, sokkal türelmesebb lettem magammal, elfogadom, hogy a fejlődéshez idő kell.”
Manga-Zoltán Zsófia
Ha a cikkel kapcsolatban bármi eszedbe jutott, írd meg nekünk! Ezt egyszerűen megteheted ide kattintva >>
