Szakítani mindig fájdalmas, főleg akkor, ha a kapcsolatba rengeteg energiát raktál. De minden szakításnak megvannak az életkori sajátosságai, amelyek képesek vagy segíteni az embert a továbblépésben, vagy korlátozni benne. Nálad melyik oldal az erősebb?
A szakítás feldolgozása egy gyászfolyamat, nem szégyen megélni
Ha szerettél valakit és tudod, hogy nincs visszaút, el kell engedned. Rendben van, ha fáj, ha szomorú vagy. Igazán akkor lenne gond, ha elnyomnád ezeket az érzéseidet, nehogy kimutasd a másiknak a fájdalmad.
De legalább magadnak tilos letagadnod az érzéseidet. Ez azért fontos, mert érzelmi lezárás nélkül nehéz megtalálni a lelki békéd, nyugalmad. És nem segíted a saját továbblépésed sem.
A szakítás feldolgozása szempontjából teljesen mindegy, hogy szeretnél-e valamikor majd új társat magad mellé, vagy sem. Mert most nem ennek van itt az ideje.
A szakítás utáni időnek a belső munkáról kell szólnia. Ebben az időszakban elengeded mindazt, amire már nincs szükséged, és megtartod mindazt, ami szép volt, és helyet adsz neki a szívedben.
Ha biztosan tudod, hogy vége a kapcsolatodnak, az lehet jelen állapotában nagyon fájdalmas is, de sokkal jobb ezt az érzést átélni, mint hosszútávon kétségek közt lebegni, és olyasmiben reménykedni, ami már nem fog visszajönni.
Milyen hiedelmeid korlátoznak a szakításban?
50 felett az embernek már van története. Teljesen mindegy, hogy egy emberrel élted le eddig az életed, vagy többször voltál szerelmes.
A történeted minősége, és a saját megéléseid határozzák meg, hogy milyen korlátaid vannak mostanra, amelyek nem engednek szárnyalni.
Mik ezek a lehetséges korlátok?
- Félelem az egyedülléttől.
- Elhitted, hogy nem vagy szerethető, értékes.
- Azt gondolod, hogy a személyiséged… (ide most jöhetnek a negatív jelzők).
- A másikban nem lehet bízni, úgy gondolod, hogy csak kihasználnak, visszaélnek a szereteteddel.
- Falak, amiket védelemből magad köré húztál, és eközben ezek lettek a valódi korlátaid.
- Értéktelenség érzése.
Ezek az érzelmi korlátok akkor tudtak benned gyökeret ereszteni, ha a sérüléseid nem tudtad feldolgozni, és elnyomtad azokat.
Az érzelmek elnyomására nemcsak a férfiak képesek, hanem a nők is!
A rossz érzésekkel szembeni védelemre húzzuk fel a legkárosabb falainkat és korlátainkat, hiszen emiatt nemcsak azt érzed, hogy nem szeretnek téged, hanem te sem mered megadni a másiknak a teljes, feltétel nélküli szeretetet.
Milyenek a szakítással, párkapcsolati problémák rendezésével kapcsolatos támogató hiedelmeid?
Egy kapcsolatból azonban nemcsak rosszul lehet kijönni, hanem jól is. Békében elengedve a másikat, tudva, hogy megtettél mindent, amire képes voltál, erőt is adhat az embernek.
Az alábbi tulajdonságokat pontozd egy 0-5-ös skálán. 5-öt adj annak a jellemzőnek, amit maximálisan igaznak érzel, és haladj lefelé a skálán, ha úgy érzed, hogy az adott kérdés kevésbé jellemző rád.
- Szerethető embernek érzem magam.
- Tudok adni, és elfogadni.
- Lebontottam a falaim.
- Tisztában vagyok a jó, és a kevésbé jó tulajdonságaimmal.
- Rendezett az életem minden területe.
- Vannak céljaim, és hiszem, hogy el is tudom érni azokat.
- Optimista ember vagyok.
- A megoldásokat keresem az életben.
Ezeknek a jellemzőknek az összessége adja meg számodra, hogy mennyire tudsz bevonzani egy (következő) tartós kapcsolatot, ahol szeretve érzed magad, és szeretetet is tudsz adni.
Tedd fel magadnak a kérdést, hogy mennyire akarod olyan párkapcsolatban élni az életed, ahol a kölcsönösség, a szeretet, az őszinteség, és a közös fejlődés jellemző?
Minél alacsonyabb az összpontszámod, annál komolyabb nehézségekkel nézel szembe a szakítás feldolgozása és a következő párkeresés során.
Ha így van, nem kell megijedni, a szakítás feldolgozása, önbizalom növelése mindenkire ráfér!
Kép forrása: Canva