Onnan indultunk, ahol a nő értelmileg és erkölcsileg a férfi alatt állt

A feminizmus fontos alakja, Emmeline Pankhurst /forrás: :mirror.co.uk/
A feminizmus fontos alakja, Emmeline Pankhurst /forrás: :mirror.co.uk/

Evidens, hogy az őskor közösségében a nő volt a biztos, a meghatározó, az életet adó, a tápláló. Ő volt a konkrét, az anya.  Az apa szerepe folyamatosan vitathatónak tekinthető, a kor szokásrendszerének megfelelően. Nézzünk meg néhány epizódot a feminizmus történetéből!

A matriarchátus évszázadokon, sőt, évezredeken át tartotta magát. A szerepváltás mégis bekövetkezett, és mondhatjuk némi iróniával, hogy a telhetetlenség következménye. A rengeteg biomag mellett vágytunk eleinte – szó szerint – a húsra, a többre, a gyengédség mellett a védelemre. Talán nem akartunk minden felelősséget a hátunkon cipelni. Szép lassan átadtuk magunkat az erősebb nemnek, s ezzel párhuzamosan lemondtunk saját önállóságunkról, majd később saját szuverén személyiségünkről is.

Tisztátalan?

Pár ezer évet előre haladva bizonyos közel-és távol-keleti, afrikai vagy amerikai kultúrákban a nőt tisztátalannak tartották a menstruáció miatt. Ez az elmélet egészen a XIX. századig tartotta magát. A kiközösítés oly mértékben képes volt eldurvulni, hogy azt is kétségbe vonták bizonyos elvadult férfiközösségek, hogy a menstruáló nő által készített étel egyáltalán fogyasztható-e. Beléphet-e a vasárnapi misére, vagy bepiszkítja azt. Csak a XIX. században sikerült bizonyosságot szerezni a havi ciklus természetes jellegéről, addig örökös maradt a kételkedés.

Asszonyállat

Az ókori görögök odáig jutottak az elméletek gyártásában, hogy megállapították: a nő férfi nélkül teljesen felszámolná a kultúrát. Még Arisztotelész szerint is a nő értelmi kapacitásban és morálisan is mélyen a férfi alatt áll. Platon állítása volt, hogy a nőt folyamatosan teherbe kell ejteni, mert ez a természetes igénye. (Tenyészállat vagy asszonyállat?) Ha mindezek ellenére a nő mégis tudósnak bizonyult, műtárgyként mutogatták, mint kivételes szerkezetet. A görög nő jogilag nem is létezett!

Rómában is másodrendű állampolgárként élt az asszony, a hölgy, de sokkal nagyobb tisztelet övezte, mint a korszakban bárhol. Ugyanis a leggazdagabb patrícius hölgyek is maguk szoptatták csecsemőiket, nem féltették kerekded formáikat és ezzel kivívták ezt a csekély megkülönböztetést.

A félresikerült férfi

Aquinói Szent Tamás szerint a nő nem más, mint félresikerült férfi. Ugyanakkor a házasságot szentesítette a keresztény világ, de a vele járó szexualitás tabu volt, ami kizárólag a gyermekek nemzése érdekében történhetett meg, az örömszerzést bordélyokban keresték a férfiak. Bármilyen hihetetlen, de ez az elmélet még a XIX. században is érvényes volt. Bizonyos körökben ma sem engedélyezett a „cél nélküli” közösülés.

Suffragette Official Trailer #1 (2015) – Carey Mulligan, Meryl Streep Drama HD

Subscribe to TRAILERS: http://bit.ly/sxaw6h Subscribe to COMING SOON: http://bit.ly/H2vZUn Like us on FACEBOOK: http://goo.gl/dHs73 Follow us on TWITTER: http://bit.ly/1ghOWmt Suffragette Official Trailer #1 (2015) – Carey Mulligan, Meryl Streep Drama HD SUFFRAGETTE is the first ever feature film to tell the inspirational story of the foot soldiers of the early feminist movement who risked everything in the fight for equality.

A szüfrazsett (2015.) – hivatalos előzetes

Az ambivalens kor nője

A nő ki kellett, hogy vívja nagykorúságát! Hihetetlen ellentétes érdekek és érzések határozták meg a XIX. századi nő életét. Miközben gyermekkorától kizárólagosan a házassági, a háztartási, a gyermeknevelési teendőkre tanították, önálló döntést nem hozhatott. Jogilag. Ha haladó gondolkodású férje megbízott benne, és szerette volna segíteni a független élet kibontakoztatását, hát a hivatali szervek bürokratizmusába ütközött. A hölgy a bankban önállóan nem nyithatott számlát. Férje engedélye nélkül nem intézkedhetett hivatalosan pénzügyekben, és másban sem.

Felsőoktatásban nem vehetett részt, csak a század második felében, de akkor is csak férfi, apai, vagy házastársi, tehát gyámi engedély megléte mellett. De akár a tanulás területéről legyen szó, a zenélésről vagy a divatról, akkoriban a női feladatvállalás és a vonzerő fokozása volt a cél.

Hercegnő vagy kurtizán

Talán a divat egy olyan gyűjtőfogalom, amely elsősorban a nő létéhez kapcsolódik. Ebben egyszerre volt hercegnő és kurtizán. Meg is követelték tőle.  Vagy mutatott mindent, vagy nyakig betakarták. Ha aztán férjhez ment, már a jóisten sem menthette meg férje felette gyakorolt hatalmával szemben. A családfő primeritása megkérdőjelezhetetlen volt. Akár brutalitásának sem szabott határt a józan ész. A férj cserébe köteles volt teljes védelmet biztosítani az egész családnak.

Talán a legijesztőbb volt, hogy ha egy nő házasságtörést követett el, férje büntetlenül megölhette. Fordított esetben a nő még jogkeresettel sem élhetett. Próbálták a korban ezt a mérhetetlen ellentétet magyarázni, de jobb kifogást nem találtak, minthogy a nő egy ilyen meg nem engedett kapcsolat következtében illegitim utódot hozhat a világra. Ennek pedig súlyos társadalmi anomáliák is lehetnek következményei. A férfiak által produkált, fattyúnak nyilvánított gyermekek esetében nem volt, nem merült fel jogi probléma, hiszen csak annyi kellett, hogy az úr ne fogadja el sajátjaként az újszülöttet.

A nő egy fogyatékos férfi

Még Moliere is azt állította, hogy ”a tyúk ne kotkodácsoljon, mielőtt a kakas kukorékolni kezd”. Freud szerint a nő csak egy fogyatékos férfi, hisz az élete a féltékenységről szól a hiányos nemi szerve miatt.

Itt megjegyzendő, hogy a reneszánszban a nő még idealizált lény volt, erről tanúskodnak a korszak versei és művészi alkotásai.

A válás

Gondolom, a mai általános gyakorlattal semmiképp nem hasonlítható össze a kor jogi procedúrája. A nő javai ugyanis a házasságkötést követően a férj birtokába kerültek át. Vagyis válni épp’ lehetett, de üres zsebbel. A nő a válást követően saját szüleitől megörökölt javait sem idegeníthette el, nem vihette magával. A közös gyermekek kapcsán a döntés joga szintén a férjet illette meg. Ugyanakkor az apa szeretője bármikor gondoskodhatott a gyermekekről, de az elvált anya láthatási joga is a korábbi férj hozzáállásán múlt. Ha a családfő „csak” meghalt, az özvegy gyakorolta a gyámságot saját gyermekei felett, de csak addig, míg nem házasodott újra. Ezzel ugyanis a döntés joga átszállt a családi tanácsra.

A munkások és a vadházasság

Meg kell különböztetnünk az ipari forradalom következtében átalakult társadalom munkás rétegét. Más jogok és kötelességek vonatkoztak az egyenrangú félként, állati módon dolgozó nők és férfiak kapcsolatára, mely a múlt században jellemzően már vadházasságokkal tarkítottan működött. Természetesen az egyház mindent megtett a kapcsolatok törvényesítése érdekében. Ekkoriban a törvénytelenül született gyermekek száma (csak Franciaországban) 25-35 százalékra rúgott. Sajnos pont a munkavállalás szaggatta szét ekkor a családokat. Hiszen elenyésző mértékben léteztek csak kisdedóvók, a gyermeket az utca nevelte, miközben anyja dolgozott, apja gyakran munka nélkül az ital rabjává vált.

Családi összefogás a parasztoknál

A paraszti társadalom másként működött, a családi összefogás biztosította az egészségesnek mondható biztonságos lét megteremtését az utódnak. Falun nem is voltak, csak törvényes házastársi kapcsolatok.

A harc kezdete, az első bankszámlák

Már az 1850-es évektől megindult a kiszolgáltatottsággal szembeni mozgalom. Kezdetben a nők az egyház segítségében reménykedtek, majd politikai síkra terelték küzdelmüket. Nyugat-Európában az első lépéseket az úton az jelentette, hogy a nő – férje engedélyével – megkapta a jogot a saját vagyona feletti rendelkezésre. 1895-ben született törvény arról, hogy a hölgy saját bankszámlát nyithasson és egyedül, engedélyek beszerzése nélkül tehessen vele bármit.

Szavazati jogért demonstrálnak Angliában (nokert.hu)
Szavazati jogért demonstrálnak Angliában (nokert.hu)

Útjára indul a feminizmus

A nők szabadság utáni vágya a politikai mozgalmakban teljesedett ki. Franciaországban Charles Fourier filozófus gondolata volt, hogy a társadalom fejlődése a nők jogainak kiterjesztésétől függ. Így a mozgalom is róla kapta elnevezését: feminizmus. A folyamat az 1848-as forradalmak alatt kezdett megerősödni, szavazati jogokat követelve a gyengébbik nem számára. Természetesen túl sok volt az ellenálló politikus. Féltették saját prioritásukat és minden ellenérvet felhasználtak!

„Ha a feketék szavazhatnak, a nők miért nem?”

Amerikában is hasonlatosan zajlott az egyenjogúságért folytatott harc, de ott összemosták a rabszolgák emancipációját követelő hangokkal, erre utal a fenti megjegyzés, hogy ha a feketéknek szabad, a nőknek miért nem?

Európában még 1898-ban is ott tartottak, hogy a nő kevesebb bérért dolgozott, hiszen a férfi kötelessége a család eltartása.

Emmeline Pankhurst szüfrazsett mozgalmával az angol nők szavazati jogáért szállt síkra, de a mozgalom első száz évének képviselői mind elszigetelve próbáltak harcolni ügyükért.

Egyébként a feminista gondolatoknak hangot adó első újság 1791-ben született meg, amelyben Olympe de Gouges még csak lediktálta harcos gondolatait, mert ő maga analfabéta volt! 1836-ban – elsőként – már a Gazettedes Femmes-ben követeltek a szavazati jog mellé a nőnek tanuláshoz való jogot is. Közben persze rendkívüli gondolatok terjedtek, amelyeket a nők egymást erősítve terjesztettek:

  • nem csak a háztartási tevékenység köti le a nő energiáját
  • miként neveljen, oktasson gyermeket, ha ő maga sem tanulhatott?
  • ha a nő jó a barikádon, a közéletben miért nem?

1871-ben alakult a Társaság a nők jogaiért szervezet

Viktor Hugo bár a nők törvény előtti egyenlőségéért emelte fel a szavát, véleménye szerint a nő túl vallásos ahhoz, hogy szavazati jogot kaphasson, mert ez a hozzáállás megnövelné a klerikusok hatalmát a politikához.

Maria Deraismes feminista írónőt már befogadták a szabadkőművesek, ami nyílt vélemény-nyilvánítás volt az intellektus mellett.

A francia feminista hölgyek mérsékelt harcosok voltak, hisz mind politikus-feleségként élték életüket. De egyértelműen a középosztály támogatását élvezték. Sok ellenző támadta a mozgalmat, hirdetve az anyaság fontosságát, és a tanulás lehetőségét is csak önös érdekből nem vetették el, hiszen ezzel vélték biztosítva jövőjüket egy erőszakos férjjel szemben.

Igazi eredményt az I. világháború hozott Nyugat-Európában: a nők a 20-30-as években megkapták szavazati jogukat, és megnyílt előttük az út a felsőoktatásba is.

Érdekesség, hogy Finnországban már 1906-ban volt szavazati joguk a nőknek, Angliában 1918-ban, részlegesen Magyarországon is 1918-ban, Amerikában 1920-ban, Franciaországban és Olaszországban viszont csak 1949-ben. Legkésőbb 1971-ben, Svájcban biztosították, hogy a hölgyek is az urnákhoz járuljanak.

Tóth Vásárhelyi Éva                                 A szerző nálunk megjelent írásai itt, itt és itt >>

Ha a cikkel kapcsolatban bármi eszedbe jutott, írd meg nekünk! Ezt egyszerűen megteheted ide kattintva  >>