Érett korba lépve gyakran gondolkodunk azon, hogy miket csinálnánk másképp ma, ha visszamehetnénk az időben. Mind együtt élünk néhány megbánás kísértetével, ezeket nehéz leküzdeni. Hétköznapi ötvenesek hétköznapi megbánásai következnek.
A “bárcsak ne…” megbánás már túl késő
„Bárcsak ne kezdtem volna el dohányozni! Azt hittem menő dolog, aztán örökre benne ragadtam és most iszom meg a levét.” – Jill S.
„Ma azt kérném a fiatal énemtől, hogy ne féljen a magánytól. Rengeteg rossz döntést hoztam, mialatt igyekeztem nagy ívben elkerülni, hogy akár tíz másodpercet is szerető nélkül kelljen töltenem.” – Barbara S.
„Bárcsak ne hagytam volna, hogy más emberek félelmei irányítsanak! Minden ambícióm és álmom másoktól függött. Évtizedeimbe telt, mire leküzdöttem a „jó kislány” effektust.” – Kecia L.
„Jól tudom, hogy az, aki ma vagyok a múltbeli cselekedeteimnek köszönhető, de egy valamit azért mégis megváltoztatnék. Jobban bíznék magamban és a tehetségemben.” – Andrea J.
„Bárcsak előbb definiálhattam volna magamat! Tudjátok, úgy éreztem magamat, mint Julia Roberts az Oltári nők című filmben, amikor fogalma sem volt róla, hogyan szereti a tojást, mindig csak úgy szerette, ahogy az épp aktuális barátja is. Mára már tudom, hogy ki vagyok és mit szeretek, de örültem volna, ha erre előbb rájövök.” – Gena R.
„Azt kívánom, bárcsak többet törődtem, volna a lányommal! Két állásom is volt, a beteg testvéremről is gondoskodtam, illetve túlságosan is sokat foglalkoztam azzal, hogy szegény vagyok. A gyerekek olyan hamar felnőnek… Sosem kapom már vissza azt az időt, amikor a lányom pici volt.” – Stacy J.
„Jó lett volna, ha többet táncoltam volna. Irigykedem azokra, akiket nem érdekel mások véleménye, akik képesek mindentől és mindenkitől függetlenül táncra perdülni.” – Laurel V.
„Bárcsak ne váltam volna a külsőségek emberévé! Szóvivőként dolgoztam, ritkán haladtam el úgy egy tükör előtt, hogy ne igazítottam volna meg a hajamat vagy a rúzsomat. Ma már tudom, hogy a külső nem elsődleges.” Rajean B.
A bölcsesség idővel jön
Idő kell ahhoz, hogy tanuljunk a hibáinkból, ahogyan aztán idő kell ahhoz is, hogy túllendüljünk rajtuk. Nem baj, ha vannak „bárcsak” típusú megnyilvánulásaink, a lényeg csupán az, hogy ne ragadjunk velük a múltban. Okuljunk belőlük, és tegyük szebbé velük a jövőt, hiszen egyedül így származhat belőlük hasznunk.
(M.F.) A cikk forrása itt >>
„Megbántam, hogy elváltam!” Verd ki a fejedből a gondolatot!
Ha a cikkel kapcsolatban bármi eszedbe jutott, írd meg nekünk! Ezt egyszerűen megteheted ide kattintva >>
