Ahogy telnek az évek, egyre ritkábban veszik észre a férfiak, hogy nők vagyunk. Úgy tűnik, a nőnek mindörökké fiatalnak kellene maradnia, hogy ez változzon. Erzsébet nem érti, miért vált láthatatlanná az idősebb nők a férfiak számára. Olvasónk írása következik.
„Huszonévesen nem tudtam úgy miniszoknyában végigmenni az utcán, hogy ne füttyögettek volna utánam rajban a férfiak. Cuppantások, elismerő nézések, merész hátrafordulások, napi randi-ajánlatok. Sütött rólam a fiatalság, és sütött belőlem az életerő.
Vajon mi változott?
Belülről még mindig ugyanaz a lány vagyok, életerős, életvidám, érdeklődő. Én azt hiszem magamról, hogy csinos vagyok, ápolt és szexi. A férfiak viszont már nem hiszik ezt. Ők már csak egy öregedő nőt látnak, talán a kisugárzás is megkopott. Már nem füttyögetnek, nem fordulnak hátra, nincs randira hívás, nincs bók. Szinte észrevétlen lettem számukra. Mi változott?
A kor ennyit számít?
Az életerő, a bölcsesség, a belső érték senkit nem érdekel? Még mindig felvehetem a miniszoknyát, a lábam mégsem érdekel már senkit. Na jó, ha nagyobb a dekoltázs, azért odakapják a fejüket, de ennyi. Nem akarják az idősebb nőket. Nem hívják őket randira, nem bókolnak, nem adnak esélyt.
Csak a fiatalság vonzza őket.
Talán abban látják az erőt? Talán attól érzik magukat fiatalnak, ha csak a fiatalt veszik észre? Mi lehet annyira nagy különbség? A feszes bőr, a felálló mellbimbó? A szem, a tekintet, a kisugárzás lényege már nem fontos? Vagy a szemtelen fiatal kihívása az érdekes?
Férfiak, nézzetek ránk is, keressétek a bájt, a kacérságot bennünk, ötvenesekben is! Hiszen ott bujkál, lehet, hogy szunnyad, de ott van bennünk a fiatalság is.”
„Azt tanácsolják, ne feküdjek le vele rögtön!” – Olvasói levél
Ha a cikkel kapcsolatban bármi eszedbe jutott, írd meg nekünk! Ezt egyszerűen megteheted ide kattintva >>
