Nincs szebb dolog az anyaságnál. Igazán egy kisbaba mellett tapasztaljuk meg, milyen az, amikor valaki még a saját életünknél is fontosabb. Telnek-múlnak az évek, és a szoros kötelék mit sem gyengül. Kétségtelen: a gyereknevelés csodálatos. Na de vannak-e árnyoldalai?
A gyerekeknek rutin kell
Kevesen vallanák be, hogy valaha unatkoztak a gyereknevelés során. Pedig a jelenség nem lenne meglepő. A gyerekeknek rutinra van szükségük. A jól megszokott napirend tanítja meg őket a fegyelemre, készíti fel őket az életre, és teremt számukra biztonságérzetet. Korán kelés, reggeli, felöltözés, fogmosás, indulás az óvodába vagy iskolába, délután edzés, egy kis játék, este vacsora, fürdés, fogmosás, lefekvés. És aztán minden kezdődhet elölről. A gyerekeket egyáltalán nem zavarja az ismétlődés. De mi a helyzet velünk, anyukákkal?
Az anyukák mint multifunkciós robotok
Egyszerre vagyunk mosó-, takarító- és szakácsnők, de a fennmaradó időben szívesen játsszuk a sofőr szerepét is. „Hogy volna már unalmas az életed?” – kérdezik férjeink értetlenül.
És persze nem is unalom, inkább monotonitás az, amit olykor átélünk. Míg a gyerekeknek szükségük van a jól bevett napi rutinra, mi azt érezhetjük, az anyaság mókuskerekében ragadtunk. Mindennap ugyanazt csináljuk: fel-alá rohangálunk a házban, vagy ingázunk a gyerekek iskolája és edzőterme között. Amikor végre megállhatunk egy pillanatra, belevetjük magunkat a mosatlan ruhák végtelen tengerébe. Én-időnk a vasalásra és a főzésre korlátozódik. Pár évvel ezelőtt pihenésként még szórakozni jártunk, ma már örülünk annak, ha csöndben törölgethetjük a port, míg gyermekeink az iskolában ülnek.
Mit gondol rólunk a gyerek?
Vajon mit látnak belőlünk gyerekeink? Csak robotokat, akik laza könnyedséggel végzik a teendőket? Marad időnk a sok feladat mellett arra, hogy megmutassuk nekik életteli oldalunkat? Odafigyelünk arra, amit mesélnek? Játszunk velük, vagy csak elpakoljuk utánuk a játékaikat?
A mókuskerékbe ragadva előfordulhat, hogy beszűkül látóterünk, és csak a gyereknevelés monoton feladatira koncentrálunk, miközben elfelejtjük igazán kiélvezni az együtt töltött időt. Mit tehetünk, hogy ne csak feladatukat végző, kedvetlen háziasszonyoknak tűnjünk?
Ér szabályt szegni
Állj meg egy pillanatra! Mi lenne, ha ezúttal nem valami olyasmit csinálnátok a gyerekekkel, amit muszáj? Keress valami mókás elfoglaltságot inkább! Néha rendben van, ha megszegjük a szabályokat. Szegjétek meg őket együtt! Olykor a mosatlan is várhat. Hidd el, nem szalad el sehová (sajnos).
Ha kislányod bemászik melléd az ágyba késő este, amikor éppen kedvenc sorozatod egyik epizódjával igyekszel kipihenni a hét fáradalmait, ne küldd őt idegesen lefeküdni! Mi történik, ha ma nem fekszik le időben? Hidd el, nem dől össze a világ. A gyerekek pedig ezekre a pillanatokra fognak emlékezni. Nem arra, hogy anya hogyan vitte ki a szemetet, hanem arra, hogy mennyire laza volt, amikor késő este hagyta, hogy vele nézzem a tévét.
Egy szónak is száz a vége, ne hagyjuk, hogy a teendők minden lazaságot és életet kiszipolyozzanak belőlünk. A gyereknevelés rengeteg feladattal jár, de nem szabad arról megfeledkeznünk, hogy korántsem csak azokról szól. Míg egy monoton nap végeláthatatlanul hosszúnak tűnik, a gyerekekkel töltött évek rövidebbek, mint gondolnánk.
(M.F.) A cikk forrása itt >>
Ha a cikkel kapcsolatban bármi eszedbe jutott, írd meg nekünk! Ezt egyszerűen megteheted ide kattintva >>
