Mit tegyünk pánikroham esetén?

Mit tegyünk pánikroham esetén?
Mit tegyünk pánikroham esetén?

Szívdobogás, szorítás a mellkasban, szédülés, nehezített légzés. Ijesztő érzés, amikor szembesülünk a pánikroham első jeleivel. A szívinfarktusra kísértetiesen hasonlító tünetek visszatérhetnek, ezért is fontos felkészülnünk, hogyan cselekedjünk hasonló szituációban. 

A pánikbetegség megjelenése és tünetei

A pánikbetegség világszerte a lakosság 1,5-3,5 százalékát érinti és 20 százaléka szembesül a pánikroham tüneteivel legalább egyszer életében. A statisztikák szerint a világon kétszer annyi nőt érint, mint férfit. A következő tünetek esetén beszélhetünk pánikbetegségről: heves szívdobogás,  légzési nehézségek, mellkasi fájdalom, izzadás vagy remegés, hőhullámok, szédülés, zsibbadás, ájuláskörnyéki állapot.

Nagyon nehéz lelkileg is megélni a pánikroham alatt, hogy reális veszélyhelyzet nélkül a testünk olyan reakciót produkál, mintha életveszélyben lennénk. A betegség kialakulását befolyásolja a genetikai hajlam mellett az adott személy szorongásra való affinitása és egy nehezebb életszakasz (válás, munkahely-váltás, gyászfolyamat) bekövetkezése is.

Általában az első pánikroham váratlanul ér minket, testi előzménye nincsen, viszont fontos, hogyan reagálunk a rohamra. Ha rá tudunk érezni, hogy nem vagyunk reálisan életveszélyben, akkor a pánikroham nem fordul át betegségbe, hanem egyedi eset maradhat.

A pánikbetegség állandósulhat

A rohamok gyakorivá válása az életminőség romlásával járhat együtt, kihat az érintett személy munkájára, kapcsolataira, életvitelére. Sokszor a betegek ilyenkor elkezdik kerülni a nyilvános helyeket (tömegközlekedés, zárt helyek, előadások), ahol kínossá és nehézkessé válhat, ha éppen pánikroham tör rájuk. Ez a folyamat először befelé forduláshoz, később pedig depresszióhoz vezethet. Ezért is kell odafigyelni arra, hogy az első roham után vegyük komolyan a jeleket és foglalkozzunk a megelőzéssel.

8 ötlet, mit tegyünk pánikroham esetén

1. Kognitív viselkedésterápia

Ez az egyik leghatékonyabb terápiás módszer a tünetek kezelésére. „Először vizualizációs módszerekkel, majd a reális élethelyzetekben szimuláljuk a páciensnek a pánikot okozó helyzeteket. A legkevésbé félelmetes szituációktól fokozatosan építjük fel a folyamatot, úgy, hogy a beteg reálisan rálátva az adott szituációkra, megfigyelve a saját testi és érzelmi reakcióit, saját maga ismerje fel, hogy nincsen veszélyhelyzetben” – mutatja be Dr. Rachel Marquis pszichológus a kognitív terápia módszerét.

2. Gyógyszeres terápia

Egyes esetekben érdemes kombinálni a pszichoterápiát a gyógyszeres segítséggel. A szakorvos által javasolt nyugtatók és antidepresszánsok javíthatják a pánikbetegséget elszenvedők életminőségét.

3. Mindennapi szokásrendszer átalakítása

Rossz táplálkozási és alvási szokások, tespedtség, sok ülőmunka mind növelheti a stresszt és a pánikbetegség kialakulásának esélyét. Érdemes tehát egészségesebben étkeznünk, beiktatni a sportot és a rendszeres pihenést az életünkbe, és tudatosan visszaszorítani a koffein, a cigaretta és az alkoholfogyasztásunkat.

4. Légzés

A helyes hasi légzés elsajátítása segít csökkenteni a stresszt és a magas vérnyomás tüneteit.

5. Relaxációs gyakorlatok

A különböző relaxációs és jóga gyakorlatok mind segítenek a jelenben maradni, a légzésünkre koncentrálni, így segítve a pánikroham tüneteinek enyhítését.

6. Információgyűjtés

Minél többet tudunk a pánikbetegség természetéről, annál inkább helyén tudunk kezelni egy esetleges rohamot.

7. Figyelemelterelés

Amikor megérezzük a roham közeledését tudatosan kezdjünk el mással foglalkozni, amely leköti a gondolatainkat. Számoljunk visszafelé, játsszunk magunkban asszociációs játékot, idézzük fel az ismerőseink telefonszámát.

8. Szembenézni a félelmeinkkel

Amikor a pánikroham tünetei újra felbukkannak, érdemes tudatosítani, hogy mi történik. A roham ideje alatt többször is megismételni magunkban, hogy ez nem veszélyes a számunkra és csak az idegrendszerünk vészjelzéseivel van dolgunk.

(M.Z.Zs.)

A cikk forrása itt >>