Ahogy a Miért sírunk könnyebben a repülőn? című cikkünkben említettük, a légi közlekedés alapvetően megviseli a szervezetet. Annak ellenére, hogy a repülés számtalan előnnyel bír, és ez számít a legbiztonságosabb közlekedési módnak, a szervezetünket könnyen megterhelheti.
Ebből kiindulva nem csoda, hogy a legtöbben már a felszállás első pillanatától alvásra hajtanák a fejüket, illetve a repülési idő végéig kihasználnák a lehetőséget a pihenésre. De ezeknek az ártalmatlannak tűnő szokásoknak vannak negatív hatásai az egészségre, amelyekkel jobb, ha tisztában vagyunk.
Felszálláskor és leszálláskor nem szabad aludni
Az oxigén szint csökkenése miatt alapból fáradtabbnak érzi magát az ember, amelyet az esetleges időeltolódás és stressz csak tovább növel. Érthető, hogy egy fárasztó repülés alkalmával, amennyit csak lehet, aludna az ember, de az korántsem mindegy, ezt az út melyik felében teszi meg. A szundikálás a leszállás és a felszállás alatt több szempontból is rossz hatással van az egészségre, amely a fül tartós károsodásával is járhat. Ennek oka a légnyomás gyors változásában keresendő, amely a felszállás és a leszállás közben megy végbe. Ennek a gyors változásnak a hatásai egyből érezhetők a fülben.
A potenciális egészségügyi veszélyek közé tartozik a szédülés, a fül gyulladása, a dobhártya károsodása, az orr vérzése, és ami a legrosszabb, a tartós halláskárosodás.
Nagyon fontos, hogy akármennyire is fáradt valaki, a repülés ezen szakaszain próbáljon nem elaludni. Amennyiben valaki mégis elalszik, úgy a fülei is „leblokkolnak”, és sokkal nagyobb esélye lesz az említett károsodások egyikét elszenvedni. A megelőzés ebben az esetben az ébren maradásban rejlik.
Szabad tehát pihenni és aludni a repülőgépeken, a hangsúly csupán ennek időzítésén van.
Lehet, hogy nagy a kísértés már az első pillanattól lehunyni a szemünket, de egészségünk érdekében várjuk meg, amíg a gép egyenesbe kerül. Landoláskor pedig próbáljunk felébredni, bár ebben az utaskísérők is segíteni szoktak.
(H.N.)
A cikk forrása itt >>
