Melyek a középiskolás matematika nehézségei? Hogyan tudsz segíteni a gyermekednek?

Középiskolás matematika
Középiskolás matematika

Nagy váltás az iskolarendszer 12 éve során az, amikor a gyermekünk általános iskolából középiskolába lép. Kevesen vannak, akiknél ez nem okoz átmeneti nehézséget a tanárváltás, az iskolaváltás, az új osztály, új rendszerbe való illeszkedés. Ehhez jön még rá a tananyag, és a 9. osztályos matematika feladatok – a matek sokaknak nem a legkedveltebb tantárgy a mai napig.

Hogy így alakult, annak sok oka van. Többek között a kevés gyakorlási idő: a tanár a tankönyv és a tanmenet szorítására haladna a tananyaggal, aki tudja, követi, aki meg nem, az szép csöndben lemarad. De még aki nem is marad le feltétlenül, annak sem mindig sikerül begyakorolni az anyagot.

A házi feladatok elvileg a gyakorlásra vannak, de a diák mindig diák marad, és sokan a könnyebbik utat: a másolást választják. Ezzel ugyan rövid távon elkerülhetnek egy-két rossz jegyet, hosszú távon azonban magukkal szúrnak ki, hiszen nem tudják majd készségszintre hozni azokat a számításokat, amelyek a bonyolultabb műveletekhez szükségesek. És pont a sikerélmény marad el, pont az, ami azt az érzést keltené a diákban, hogy ő ezt érti, ő kompetens, hogy még ha nehéznek tűnik is a feladat, képes megoldani. Ez pedig hosszú távon ellene munkál a gyermekünk céljainak.

Melyek a legnagyobb nehézségek a középiskolás matekban?

A legnagyobb nehézségeket az okozza, ha valaki nem gyakorolta be az alapokat. A törteket, a negatív számokat, sőt akár a szorzást, az osztást is. Ezzel ugyanis nagyon sok időt veszít el a diák, amikor egy komplexebb témakörhöz, több részből álló feladathoz érkezik. Ha ugyanis nem mennek az alapok, igen fárasztó és időigényes lesz már a részletek kiszámolása is, és sok esetben elvész az energia a lényegi feladatra. Egy egyenletrendszer levezetésénél például sok apró és pontos rész-számolásból áll össze a helyes megoldás. És még ha meg is érti a feladatot a gyermek, ha nem gyakorolta be, vagyis nem készségszinten, “csípőből” számol, nehézséget fog neki okozni a feladat hibátlan levezetése.

Sokszor okoz gondot az is, hogy a matektanár fejében – tisztelet a kivételnek – sokszor egy ideális diák van, aki a korosztályának megfelelő tudást birtokolja a megfelelően elsajátított módon, és 9. osztályban a kellő ismétlés és felmérés nélkül ugrik fejest az új tananyagba. Ez pedig garantálja a lassabb tempójú, alapozás nélkül jövő diákok lemaradását.

Amennyiben ehhez hozzáadódik még egy olyan tanár-diák viszony, amely nem kedvez a nehézségek bevallásának, a gyermekünk feladata még nehezebb lesz. Ekkor ugyanis a matekórákhoz szégyenérzet, inkompetencia érzése, sikerélmény hiánya, és végeredményben az egész tantárgy mentális elengedése fog kapcsolódni.

Miért fontos a megértés a matematikában?

A matematika tanulását egy ház építéséhez lehetne hasonlítani. Az alapoknál kezdjük – ha ez nem megfelelő, akkor építhetünk rá felhőkarcolót, össze fog omlani. Minden egyes tananyagrész a következőre épül, és akkor tudjuk felépíteni az egészet, ha az előző sor “tégla” már stabilan áll.

Amikor viszont a gyermekünk megért valamit és kellően begyakorolja, azzal nem csupán a matek-épületet építi, hanem a saját önbizalmát, kompetencia-érzését is. Innentől kezdve pedig, bármilyen nehéz feladat jön elé, meg fogja tudni oldani. Minden egyes sikerélmény, aha-élmény és jól megírt dolgozat (külső és belső motivációk egyaránt) fejleszti az akaraterejét és a saját céljai felé viszik.

Ha ugyanis a gyermek bármiféle műszaki értelmiségi vagy akár csak műszaki pályára készül, nagy szüksége lesz a matematikára nemcsak a felvételinél, hanem az egyetemen vagy a szakma elsajátításánál is. Márpedig nagy szükség van ezekre a szakmákra, legyen szó építészről vagy informatikusról, ácsról vagy könyvelőről. Ne a matekjegyeken múljon, hogy gyermekünk a vágyott pályájára léphessen.

Hogyan segíthetjük gyermekünket?

A jó hír az, hogy a gyermekünk könnyen fel tud zárkózni, ha szülő és gyermek együttesen beleteszik az energiát. Nem is fog olyan sok ideig tartani, hiszen ha az alapok megértéséről van szó, jó néhány évvel idősebb fejjel már könnyedén megérti azt a tananyagrészt, ahol annak idején elakadt, legyen szó törtekről vagy százalékszámításról, algebráról vagy geometriáról.

A felzárkózáshoz leges-legelső sorban elszánás kell, valamint a szülő részéről a bizalom: meg fogja ugrani ezt az akadályt a gyermekem! A gyermekünk érezni fogja, hogy mi megbízunk benne, és akár beismeri, akár nem, ez sokat jelent számára.

Az elszánáshoz hozzátartozik, hogy felmérjük a helyzetet. Ezen a ponton sokat tud lendíteni a pontos felderítésben egy szakmai segítség, aki megnézi, pontosan hol akadt el a gyermek. Érzelmileg persze lehet, hogy megviseli szülőt is, gyermeket is az arra való rátekintés, hogy hol kéne már tartania, és ehhez képest hol tart, de ne essünk kétségbe.

Mert mikor már megvan, hogy mit nem ért a gyermek, vagy melyik részt nem gyakorolta be készségszintűre, elő lehet venni a feladatsorokat, és egy megfelelően kiépített tanulási rutin segítségével be lehet gyakorolni.

Milyen egy jól működő tanulási rutin?

A jól működő tanulási rutin kiszámítható: a gyermek pontosan tudja, hogy melyik délután és mennyi időt fog tartani. Így fel tud készülni lélekben is arra, hogy “lenyelje a békát”, vagyis megcsinálja a feladatot, ha tetszik, ha nem, és utána mehet a saját dolgára.

Szülőként fontos figyelnünk a fizikai feltételekre is: hogy a gyermekünk aludja ki magát éjszakánként, nappal pedig mozogjon, sportoljon eleget, hiszen a mozgás elengedhetetlen a jó agyműködéshez.

Fontos az is, hogy bőséges folyadékot (praktikusan tiszta vizet vagy üres teát) igyon a gyermekünk, valamint hogy tápláló ételeket egyen – ebbe beletartoznak a rágcsálnivalók is. Ha csipsz és csoki helyett gyümölcsöt, magvakat, aszalványokat biztosítunk számára, azzal már sokat tettünk a gyermekünk tanulásáért – és végső soron a jövőjéért.

A tanulási rutin léte és milyensége ugyanis hosszú távon beépülhet a gyermekünk napi ritmusába, megszokja, hogy bizonyos dolgokhoz le kell ülni és megcsinálni. Ezzel pedig saját magának épít fel egy egészséges napi ritmust, amelynek nemcsak a középiskolában vagy az egyetemen, de a munkahelyén is hasznát fogja venni – egész életében.