Kedves 50 Fölötti Nők! Ez a levél mindazoknak szól, akik félnek a változó kortól, az öregedéstől, és akiket elszomorít a mulandóság gondolata. Mindazoknak, akik gyászolni kezdik azt, amijük volt, és ami szerintük soha többé nem lesz már: fiatalságukat, fittségüket és kisbabáktól hangos fészküket.
Szeretnénk emlékeztetni titeket, hogy a belső fiatalság nem korhoz kötött. Igazabb nem is lehetne a mondás: annyi idős vagy, amennyinek belül érzed magadat. A fittségetekről sem kell lemondanotok, hisz nem véletlen, hogy még nyolcvan évesek is nyernek rangos sport világversenyeket.
Na, és mi van akkor, ha most üres a fészek?
Pár év, és unokáitok képében újra pelenkásokkal telik meg majd a házatok. Csodával határos módon lavíroztatok a munka, a gyerekek és a párkapcsolatotok között, közben igyekeztetek nem elveszíteni önmagatokat. Kötéltáncosként egyensúlyoztatok több száz emelet magasan, Philippe Petit-t megszégyenítő pontossággal. Minden váratlan fordulatra kész forgatókönyvetek volt, és semmi sem állhatott az utatokba. Nem kérdés: kijár nektek a tisztelet és a jutalom.
Mi lenne, ha a középkorba érést révbe érésnek tekintenétek? Most jött el a ti időtök! Új szakaszba ért az életetek, de semmivel sem rosszabb ez a fejezet sem, mint az előzőek. Fantasztikus gyerekeket neveltetek fel, bámulatos házasságokat építettetek ki, de most itt az idő, hogy magatokat helyezzétek előtérbe!
Utazni szeretnétek? Csomagoljatok!
Vállalkozásba kezdenétek? Fogjatok neki! Változtatnátok a külsőtökön? Hívjátok fel a fodrászotokat! Újra iskolapadba ülnétek? Nincs késő ahhoz sem.
Engedjétek el a múlt sérelmeit és a megbánásokat! Ideje, hogy minden tüskét kihúzzatok, ami kicsit is szúrja a lelketeket. A múltban történteken már nem változtathattok, a következő fejezetek megírásában viszont óriási szerepetek van. Bizakodóan kell a jövőbe tekintenetek, hiszen csak rajtatok múlik, hogy pozitív kimenetelű-e a folytatás.
Semmi okotok a szomorúságra.
Ami elmúlt, az elmúlt. Ne sírjatok, mert vége lett, inkább mosolyogjatok, mert megtörtént! Nem arra kell összpontosítanotok, hogy életetek fele már eltelt, hanem arra, hogy életetek fele továbbra is hátravan. Ha ti is úgy akarjátok, legjobb éveitek még csak most, a középkorba lépve, révbe érve kezdődnek.
Mihályi Fruzsina
Ha a cikkel kapcsolatban bármi eszedbe jutott, írd meg nekünk! Ezt egyszerűen megteheted ide kattintva >>
