Különös temetkezési szokások: hamvasztás után űrutazás?

A temetkezési szokások között egyre népszerűbb a zöld temetés
A temetkezési szokások között egyre népszerűbb a zöld temetés

Elég hamar eljön az idő, amikor elgondolkodunk, milyen sorsot szánunk testünknek halálunk után. A fiatalabb korosztályt ez éppúgy foglalkoztatja, mint az időseket, hiszen előbb utóbb mindenki megszabadul földi szenvedéseitől. A világ különböző népei különböző módon gondoskodnak a halottaikról. 

A régi idők sokkal több horrorisztikus megoldást vonultattak fel, mint jelen korunk, de most is akadnak hajmeresztő, temetésnek is aligha nevezhető módszerek. A technika adta lehetőségek is egyre újabbakat kínálnak.

Primitív temetkezési szokások

A primitív népcsoportok hiedelemvilága olyasmit is megenged, sokszor egyenesen megkövetel, amit a civilizált világban súlyos büntetéssel súlytanának. A halottak elfogyasztása például Amazónia őserdeiben még előfordul, ezt endokannibalizmusnak nevezzük. Az ott élők úgy hiszik, hogy az elhunyt húsával együtt annak lelkét is magukhoz veszik, így egymásban tovább élve halhatatlanok lehetnek. Valószínűleg gyakorlatiasabb oka is van az ilyen „temetésnek”. A temetéshez mély gödröt kell ásni, hogy a húsevők ne figyeljenek fel a szagra, és ne ássák ki a tetemet. Az őserdőkben bajosan lehetne temetőket kialakítani, így más megoldáshoz kellett folyamodni.

Egy halott, egy ujj

A halál egyes kultúrákban olyan mértékű veszteségnek számít, hogy az életben maradottak súlyos döntéseket hozva állítanak emléket az elhunytnak. Új-Guineában ma már betiltott eljárás az ujj amputációja, de a sokéves hagyományok megszüntetése nem könnyű feladat. Az ujj amputáción azok a nők esnek át, akik közeli hozzátartozójukat veszítik el. Néha férfiak is követik ezt a szokást, de főleg a kezdetleges szerveződésű családot összetartó nőkre hárul a veszteségek „számolása”. Egy halott egy ujjperc, egészen addig, míg van mit levágni.

Máglyára vetheti magát a feleség is

Szintén a nőket sújtotta India egyik embertelen szokása, a Sati. Természetesen már régóta tiltott és nem alkalmazott hagyomány, ugyanakkor jól mutatja az élethez, halálhoz, és emberhez mint élőlényhez való primitív hozzáállást, ami szemben áll más, szintén Indiában gyökerező, onnan útnak induló filozófiával. A Sati lényege, hogy az elhunyt férfit máglyán elégették, de önkéntes alapon csatlakozhatott hozzá felesége is, aki élve vetette magát a lángok közé. A Sati hiába alapult az önkéntességen, időnként a feleségeket erőszakkal vonszolták a tűzbe. A halott férfi feleségének élve elégetése visszavezethető a nők kordában tartására is. Indiában nem volt szokatlan, hogy egy nő feleségült ment egy tehetős férfihoz, majd valamilyen módon megmérgezte. Az ettől való félelem is közrejátszhatott a könyörtelen szokás életre hívásában, azonban a megmérgezett férj és új életet kezdő, haszonleső asszony meséje főleg rémtörténet, kevéske valós alappal.

Temetkezés a csupasz természetesség jegyében

Tibetben a buddhista filozófia szerint a szellem által elhagyott test körül nincs semmi misztérium. Az csak materiális megnyilvánulás, mondhatni eszköz a lélek egy állomásához. Ezért miután valaki elhunyt, testét visszaadják a természetnek, hogy részese maradjon az örök körforgásnak. A testet felviszik egy ember által ritkán látogatott magaslatra, ahol a keselyűk kedvükre lakmározhatnak belőle. Egy erre kijelölt személy kiköti a testet egy karóhoz, majd felvagdalja a húsát. Ezt követően a család és a szerzetesek elmennek, a madarak pedig rövid időn belül lecsupaszítják a csontokat. Miután fehérre tisztították a madarak, a csontokat felaprítják, összezúzzák és liszttel keverve kisebb madaraknak adják, így a test teljes mértékben felhasználódik, ráadásul hasznosan. Tibetben a talaj nem tenné lehetővé a hagyományos temetést, tüzelőben sem bővelkedik a vidék, ezért valószínűleg a szükség is hozzájárul eme hagyomány kialakulásához.

Modern lehetőségek: megtervezheted a temetésed

Ma már az élők saját maguk dönthetik el, hogy haláluk után milyen jellegű temetést szeretnének. Nem csak a koporsó és a hamvasztás között választhatsz. Magyarországon is van lehetőség olyan extrém megoldásokra, mint űrbe való kilövésre jelentkezés (Meghatározott kilövési időpontokra lehet feliratkozni.),  vagy gyémántkészítés a hamvaidból. Ezek az eljárások nagyon költségesek, de az űrtemetésre meglepően hamar betelnek a helyek.

Amennyiben te is úgy gondolod, hogy a természet részeiként nem tehetünk annál jobbat, mint egy fának, bokornak tápanyagul szolgálni, választhatsz zöld temetést is. Amerikában már egész erdők alakultak ki a hamvakra ültetett fákból. Természetesen egészségügyi okokból a zöld temetést, a választott helyen való örök nyugalomra helyezést kizárólag hamvakkal végzik. Magyarországon törvényileg szabályozott a holttestek és a hamvak kezelése, azonban van rugalmasság, és bizonyos feltételek teljesítésével aligha van megoldhatatlan kívánság. Főleg, hogy elég pénz birtokában külföldre is szállíttatható a holttest, ahol már az ottani szabályok szerint temethető.

Ha a cikkel kapcsolatban bármi eszedbe jutott, írd meg nekünk! Ezt egyszerűen megteheted ide kattintva  >>