50 fölött többen elgondolkodunk azon, milyen lenne elköltözni a fővárosból. Madárcsicsergésre ébredni, hatalmas tornácon fogyasztani el a reggeli kávét és élvezni a friss levegőt, felettébb idillikusnak tűnik. Vajon tényleg nekünk való a vidékre költözés?
Miért vágyódunk vidékre?
Egy idő után könnyű megelégelni az állandó zajt, a kipufogó gázoktól szürkülő légkört és a reggeli csúcsforgalmat. Pár fővárosban lehúzott évtized után az ember azt érezheti, több nyugalomra vágyik. Jót tenne a csend és a békesség, a jól megérdemelt pihenés. Nyugdíjas koruk előtt egyre többen fontolják meg, hogy felszámoljak fővárosi ingatlanukat, és egy nyugodtabb, idillikusabb helyen fekvő házba fektetik.
A koncepció elsőre csábító lehet, hiszen a vidékre költözésnek rengeteg előnye ismert. Az élet olcsóbb, hiszen nincsen szükség drága bérletre, sem üzemanyagra, és az élelmiszerekhez is kevesebbért juthatunk hozzá. Az életritmus is lassul, melyet több évnyi rohanás után nagyra értékel az ember. A táj szebb, végre friss levegő és zöldövezet vesz minket körül, nem pedig kutyaürülékkel és szeméttel megtelt utcák.
Leküzdhetetlen árnyoldalak
Elsőre valóban vonzó ötlet a költözés, pár hónapig élvezzük is az új életstílus előnyeit. Sokakat viszont idővel zavarni kezd a csend, és visszavágynak a pezsgő hétköznapokba. Nem tudják megszokni, hogy kisebb a választék, amikor vásárolni mennek, és hogy kevés lehetőségük adódik a szórakozásra. Nem nehéz beleőrülni az egyhangú életbe.
A legnagyobb hátrányt mégsem a lassú ritmus okozza. A vidékre költözők gyakran maguk mögött, a fővárosban hagyják barátaikat, gyermekeiket és unokáikat, így fosztva meg magukat a számukra legfontosabb társas interakcióktól. Megéri hát átgondolni, mit miért áldoz be az ember, amikor a költözés mellett dönt.
Sokan térnek vissza
A 2008-as pénzügyi válsággal megdőlt a kiköltözési trend, egyre többen maradnak a fővárosban és annak közelében, hiszen itt több a munkalehetőség, az elmúlt években pedig Budapest rohamos fejlődésbe kezdett. Nem csak többen akarnak maradni, de egyre többen is jönnének vissza. A külvárosokban élők megunták az ingázást, sokan pedig a fent is említett túlzott egyhangúságra panaszkodnak.
Mihályi Fruzsina
Ha a cikkel kapcsolatban bármi eszedbe jutott, írd meg nekünk! Ezt egyszerűen megteheted ide kattintva >>