Ma hazánkban a legtöbb büntetést az adóhatóság áfacsalás vagyis adózással kapcsolatos
visszaélés miatt veti ki. Ennek oka, hogy rekord magas az általános forgalmi adó (ÁFA)
kulcsa, így sokan úgy vélik, hogy megéri trükközni a 27 százalék miatt. Milyen módszerekkel próbálkoznak és kinek okoz kárt az adócsalásnak ez a típusa? Cikkünkből kiderül!
Kinek kell fizetnie az áfát?
A magyar adórend szerint minden esetben a végfelhasználó az, akire az általános forgalmi
adó terhelődik vagyis az esetek nagy részében általánosíthatunk úgy, hogy a
magánszemélyek áfával terhelt árat kell fizessenek, a vállalkozások azonban
visszaigényelhetik, leírhatják. Amikor egy terméket mi magánemberek megveszünk,
természetes, hogy a bruttó árat számlázzák nekünk. Ez nincs másként a vállalkozások
esetén sem, de ők az adóbevallás készítese során az általuk kiszámlázott (saját termékükre, szolgáltatásukra terhelt) és az általuk kifizetett áfa különbségét kiszámolják és csak azt kell befizetniük amennyivel többet szedtek be. Vagyis levonhatják az áfát.
Nem fizeti vagy be sem vallja
Alapvetően áfacsalás, mint jogi tényállás nincsen, az adócsalásnak ez a formája is a
költségvetési csalás kategóriájába tartozik. Ez a fogalom a Büntető Törvénykönyvben is szerepel, idetartozik több olyan elkövetési típus, melyek a központi állami vagy európai
költségvetést károsítják meg, akár úgy, hogy a törvény által kirótt terheket nem fizetik be,
akár úgy, hogy jogtalan előnyt szereznek, pénzeket hívnak le. Az áfacsalás az első
kategóriába tartozik,hiszen a fizetési kötelezettséget játszák ki a vállalkozások. Persze
ennek is több módja van.
Az import az áfacsalás melegágya lehet
Az Európai Unión belül a termékek és szolgáltatások szabad áramlása fontos gazdasági
előny, ennek szabályozása pedig kitér a forgalmi adó beszedésének meghatározására is. Az
áfát abban az országban kell megfizetni, ahol a behozott terméket értékesítik. Amennyiben
csak transzfer ország például Magyarország, akkor ugyan vámot fizetni kell, de az áfát nem. Ahogyan már említettük a magas, 27 százalékos áfa, ezekben az esetekben jelent kísértést.
A cégek papíron tovább szállítják az árut, így nem kell adózniuk utána, de a valóságban itt
értékesítik azt, így a fogyasztótól beszedik, de az állam felé nem fizetik be a forgalmi adót,
ezzel növelve nyereségüket.
Azzal is gyakran visszaélnek a cégek, hogy az unión belüli fordított áfa fizetési
kötelezettséget játszák ki. Ennek lényege, hogy nem az eladót, hanem a vevőt terheli a
forgalmi adó fizetési kötelezettség. Az áru, ha többször lép át határt és cserél gazdát,
nehezen követhető az értékesítési folyamat. Ezzel visszaélve egy ponton nem fizetik meg az általános forgalmi adót, ezáltal egy kedvező árat tudnak képezni, így jobb piaci helyzetet
alakítanak ki és nagyobb nyereséget zsebelnek be. Ebbe a folyamatba olyan vállalkozásokat
is bevonhatnak, melyek egyébként nincsenek beavatva a csalásba, ezért is fontos, hogy
minden cég ellenőrizze a NAV rendszerében, hogy az általa befogadott számla után
bevallották-e az áfát, mielőtt ő leírja azt.
Láncok csalásra létrehozva
A termékimportra elkövetett csalások is láncolatokat létrehozva működnek. Itt a behozott
termékek árával vagy éppen mennyiségével trükköznek. Vagy nagyon alacsony áron hozzák be az országba, majd több cégen keresztül megemelik az árát, aztán ismét csökkentik, hogy az piacképes legyen és az így a kiszámlázott áfa egy része visszaigényelhetővé válik.
A másik elterjedt módszer, hogy a behozott árunak csak egy részére fizetnek adót, vagyis a
cég papíron csupán 100 darabot hoz be és ad el egy termékből, a valóságban azonban
ennek többszörösét, de csupán a papíron bevallott mennyiség után fizet terheket. Így
jelentős piaci előnyhöz jut.
Akár magánember is lehet érintett
Fent leírtuk, hogy az áfa, annak visszaigénylése, leírása a vállalkozásokra vonatkozik, de
akad olyan eset, amikor magánszemély is érintetté válik. Ez a speciális eset, amikor valaki
használt autót hoz be az országba, ez ugyanis a törvény rendelkezései értelmében
gazdasági tevékenységnek minősül és a magánszemély áfa alannyá válik. Ezt hamis
bizonylatokkal kijátszva a csalást végrehajtó személy a regisztrációs adó megfizetésén túl
az általános forgalmi adót már nem fizeti meg, azt a vevőre hárítja, de erről nem tájékoztatja vásárlóját.
Az adóhatóság se rest
Természetesen ahol ennyire sokféle módon igyekeznek kijátszani a szabályokat, ott a
hatóság sem rest. Ma Magyarországon a Nemzeti Adó- és Vámhivatal feladata, hogy az adót beszedje, a bevallások valóságtartalmát ellenőrizze és az adócsalásokat, ideértve az
áfacsalást is, felderítse. Az adóellenőrzések során kiemelt figyelmet fordítanak az áfa
bevallásra és folyamatosan monitorozzák a visszaigényléseket is, hogy a szokatlan
jelenségeket ki tudják vizsgálni.
Mivel az áfacsalás valójában az állam, ezáltal a közös vagyon megcsapolását jelenti, ezért
erről, ha valaki tudomást szerez bejelentést tehet a NAV-nál. Akár online módon is jelezhető a gyanús tevékenység, de a bejelentést minden esetben névvel kell megtenni. Ez azért is fontos, mert ha valakiről bebizonyosodik, hogy rossz szándékkal vádolt meg egy céget vagy személyt adócsalással vagy más költségvetési csalással, akkor annak adatait az
adóhatóság átadja az ügyben eljáró, más szerveknek és felelnie kell a rosszindulatú, alaptalan bejelentésért.
