A 21. század építészete az esztétikum és a komfort mellett komoly hangsúlyt fektet az energiatakarékosságra. A nyílászáróknak is rendkívül fontos szerep jut ebben a folyamatban. Minél jobb a műanyag ablak, ajtó hőszigetelése, annál kevesebb energiát kell elhasználnunk az épület felfűtéséhez, lehűtéséhez. De honnan tudjuk, hogy melyik ablak lesz valóban energiatakarékos, mit tehetünk azért, hogy minél kisebb legyen az épület üzemeltetése során a károsanyag kibocsátás?
Legyen összhangban az épület hőszigetelése és a nyílászárók minősége!
Mielőtt belevágnánk a műanyag nyílászárók elemzésébe, fontos kitérnünk az épület komplex hőszigetelésére. Egy átlagos épület esetében a falakon távozik a hő 35-40%-a, a tetőn 20-25%, a nyílászárókon 25%, a padlózaton keresztül pedig megközelítőleg 15%. Ha nincs szigetelve egy ház, vagy rosszul kivitelezték a homlokzati szigetelést, hiányzik a födémszigetelés, akkor hiába ruházunk be a legmodernebb, legtökéletesebb nyílászárókba, a hő elillan, a pára kicsapódik a hőhidakon és penészedés alakulhat ki.
Melyik a legjobb üvegszerkezet?
Ha keresgélni kezdünk a különböző műanyag ajtók és ablakok között, belefutunk egy fontos kifejezésbe, ez pedig a hőáteresztő vagy hőátbocsátó tényező. Persze ezt nem csak az ablakoknál, hanem minden építőanyagnál megtaláljuk. Minél kisebb egy ablak hőátbocsátó tényezője, annál jobban szigetel az ablak (és az ajtó és a fal). A másik, amit az ablakkal kapcsolatban olvasni szoktunk, hogy hány légkamrás az adott üvegszerkezet, illetve hogy két vagy háromrétegű az üveg. Ha összevetjük a kétrétegű és a háromrétegű üvegszerkezetet, máris megtudjuk, miért számít kardinális kérdésnek energiatakarékosság szempontjából a megfelelően kiválasztott üveg.
Egy kétrétegű ablakhoz képest fele akkora lesz a hőátbocsátó tényező, ha már háromrétegű ablakot vásárolunk. Csak hogy a számokat is lássuk: Ug=1,0 W/m2K a kétrétegű ablaké (24 mm-es szerkezetvastagsággal, argongázzal kitöltött kettős hőszigetelő üveg), addig a háromrétegű üvegszerkezet esetében ez Ug=0,5 W/m2K értéket jelent. Vagyis egységnyi felületen 50%-kal kevesebb hőenergiát veszítünk, ha háromrétegű üvegezést használunk!
Az energiaárak folyamatosan emelkednek, viszont az építészetben egyre inkább elterjednek a nagy bevilágító felületekkel rendelkező, sokszor földig érő üvegek, így energetikai szempontból komoly jelentősége van a háromrétegű üvegeknek. Ráadásul az év 12 hónapjából 6 hónap fűtési időszakra esik, fél éven át folyamatosan élvezhetjük a jobb hőszigetelő üvegezésből eredő előnyöket, és az ezzel járó megtakarítást. A klímázott lakások esetében ehhez még hozzászámolhatjuk a forró nyári időszakban felmerülő hűtési energia kapcsán elérhető megtakarítást is.
Az energiatakarékosság szempontjából az sem mindegy, hogy miként tájoljuk az ablakokat. Az építészet egyik több évezredes találmánya a passzív napenergia felhasználás. Ehhez nem kell napelem, elég, ha ügyesen tájoljuk az ablakokat, így a téli hónapokban hatékonyan becsapdázhatjuk a napsütésből fakadó hőenergiát. A nagy üvegfelületeket leginkább déli irányba érdemes helyezni. Ez több szempontból is fontos: a nap nyáron magasabban áll, vagyis nem éri olyan sok sugárzás ezeket a déli ablakokat, így nem szükséges árnyékolni. Azonban a keleti vagy nyugati tájolásnál a nyári reggeleken vagy a délutáni napsütésben hamar túlmelegedhetnek a belső helyiségek, vagyis megfelelő árnyékolástechnikát kell alkalmaznunk. Általában úgy szoktak számolni ezzel, hogy a déli irányban elhelyezett ablakokhoz képest a keleti és nyugati ablakok 60%-át, míg az északi ablakok 40%-át fogadják a hasznos napenergia besugárzásnak.
Legyen jó a vasalat!
Manapság az ablakok, erkélyajtók nehezek, több funkcióval is rendelkeznek. Nyílnak, buknak az ablakok, az erkélyajtók pedig tolhatók és buktathatók is lehetnek. A vasalat az ablak lelke. Ezen áll vagy bukik (a bukóablakoknál a szó szoros értelmében) minden. És bár a modern szárnyak igen nehezek, ezeket a nyitási funkciókat a vasalatok biztosítják. A fém vasalatokban csúszó-kopó felületeket találunk, amelyek akkor működnek jól, ha kellő mennyiségű olajat kapnak. Egy nyílászáró gyenge pontja lehet a vasalat, egy rosszul záródó ablak esetében rések alakulnak ki, amelyeken keresztül elillan a meleg és az energia.
Legyen jó a tömítés!
Ezt már a meglévő ablakainkon is ellenőrizhetjük! Úgy kerülhetjük el a huzatos lakást, ha figyelünk arra is, hogy a légnyomáskülönbség hatására ne induljon meg a légmozgás. Megfelelő tömítésekkel ez is elérhető. Legjobb választásnak az ablakszárnyon körbefutó, cserélhető, és az elöregedéssel szemben is időtálló minőséget képviselő tömítőanyagok bizonyulnak.
Energetikai besorolás
Az energiatudatos otthon esetében nem csak a saját igényeinket kell szem előtt tartanunk. Amellett, hogy a jól kiválasztott, megfelelően beépített nyílászárókkal jelentősen kevesebbet kell költenünk a fűtésszámlára, emelkedik a lakás komfortfokozata, az energetikai szabályoknak is könnyebben fog megfelelni az épületünk. A háznak el kell érnie legalább a BB besorolást. Az nem baj, ha ennél magasabb, vagyis AA, AA+ vagy AA++ besorolású lesz az épülő ház. Ha új építésű házat tervezünk, akkor fontos, hogy az új magyar szabályok értelmében 2022. július 1-től az energiahordozók legalább 25%-ának megújuló energiaforrásból kell származnia! A korábbi szabály a 2021. január 1. után épített házakra vonatkozott, azonban a szabálymódosításnak köszönhetően másfél év haladékot kaptak az új építésű házak, vagyis, hogy 2022. június 30-a után kell teljesíteniük az új előírásokat.
