“Ha te nem lehettél boldog, akkor én se leszek az!”

A családállítás segít megérteni saját helyünket a világban
A családállítás segít megérteni saját helyünket a világban

Érezted már, hogy újra és újra ugyanazokat a hibákat követed el, de nem találod az okát? Vagy megakadtál egy élethelyzetben, amiből nem tudsz kitörni, pedig mindent megpróbáltál? Esetleg mintha egy másik ember életét élnéd? Van már tapasztalatod az önismereti módszerekről, voltál már terápián, de van olyan problémád, amit nem sikerült megoldanod? Lehet, hogy érdemes lenne kipróbálnod a családállítás módszerét. 

Először több, mint tíz évvel ezelőtt döntöttem úgy, hogy kipróbálom a Hellinger-féle családállítást. Úgy éreztem, hogy régóta ugyanazokat a köröket járom, ugyanazokat a mintákat ismétlem, amik sehová sem vezettek. Nem találtam a kulcsot saját magamhoz. Ezért is keltette fel az érdeklődésemet az akkor még kevéssé elterjedt rendszerszemlélet. Ugyanis Bert Hellinger német terapeuta, a módszer megalkotója felfigyelt arra, hogy testi-lelki bajaink kialakulását nem csak a saját életünk eseményei alapján lehet megérteni.

„Úgy tűnik, mintha sorsunk elválaszthatatlanul összefonódna a kibővített családunk tagjainak sorsával. Mintha lenne egy közös családi lélek, egy olyan energiamező, amelyben mindenki benne foglaltatik, aki csak a kiterjedt családhoz, az úgynevezett klánhoz tartozik, akár tudunk a létezéséről, akár nem. Ebbe a nagy egészbe ágyazódik bele az egyes ember élete, és sokszor oly módon irányítja azt, hogy az illető arról nem is tud” – magyarázza módszerének elméleti alapjait Hellinger.

Mi is a családállítás mozgatórugója?

Az eredetileg pappá is szentelt, de a papi szolgálatból a 70-es években kilépő Bert Hellinger a nyolcvanas évek második felében kezdte el a családállítás kidolgozását. Új módszerével rövid idő alatt látványos sikereket ért el, és az ezredforduló óta világszerte ismertté vált. Hellingerrel egyidőben Rupert Sheldrake, angol biológus állatcsoportok tagjait vizsgálta, az állat és gazdája, és az egymással kötődésben élő emberek között létező, láthatatlan összeköttetéseket.

Mindketten arra jutottak. hogy létezik egy energiamező, melynek köszönhetően az egyének a távolból is tudnak egymásról. A Hellinger által kidolgozott családállítás ennek a mezőnek a megkérdezése. Megfigyelései szerint a családi mezőben szigorú törvények uralkodnak, amelyek sérülés esetén generációkon keresztül negatív hatással vannak a család tagjaira. Nézzük, melyek ezek a törvények! 

1. Az odatartozás törvénye

A kiterjesztett család (a klán) minden egyes tagjának egyenlő joga van ahhoz, hogy a többiek a családhoz tartozónak ismerjék el. Ez a jog sokszor sérül, mert van, akit kitagadnak, más esetben el akarják felejteni az illetőt, mert túl sok fájdalmat hordoz az emléke, de akár egy meg nem született ikertestvér emléke is képes megmaradni valakiben. Mindeközben ezeknek az embereknek az energetikai lenyomata ott marad a családi mezőben.

2. A hely törvénye

A családi rendszerben minden egyes családtagnak megvan a maga helye – hasonlóan egy puzzle darabkához a nagy egészben -, és ez a családtag csak a saját helyén élhet jól. Mindenki a szüleitől kapta az életet, éppen ezért ebben a rendszerben a szülő a Nagy, ő maga pedig a Kicsi. Ha a gyerek a szülővel egy szinten lévőnek vagy nagyobbnak éli meg magát, akkor élményszinten egy vagy két generációs létrafokkal feljebb ugrik a saját helyénél. Így nem tudja a saját életét élni, gyökértelenné válik, és az élményeiből hiányzik a gyerek-lét, amit majd nagy valószínűséggel a párkapcsolatában fog pótolni. De ez a rend vízszintes irányban is dolgozik: az azonos generációs létrafokon állók között van első, második, sokadik gyerek, vagy akár házasság (kapcsolat) aszerint, hogy ki hányadikként érkezett a családi rendszerbe.  Ha elveszik valakitől az őt megillető helyet, akkor azt a rendszer “jóváteszi”.

3. A kiegyenlítődés törvénye

Hellinger szerint a családi lélekben  működik egyfajta tudattalan csoport-lelkiismeret. Ha a tagok közül valakivel valami életbevágóan rossz történik, akkor másvalaki, rendszerint egy később született családtag elkezd ugyanúgy élni, érezni és viselkedni, mintha az a rossz dolog vele történt volna meg. Mintha őt közösítették volna ki, mintha ő vesztette volna el korán a szüleit, szerelmét, gyerekét. Úgy él, mintha azt mondta volna a lelkében: Majd én átélem helyetted a nehéz érzelmeidet! Ha te nem lehettél boldog, akkor én se leszek az!

Mi micsoda a családállításban?

A klánhoz a vér szerinti rokonok, azaz testvérek, szülők, a szülők testvérei, nagyszülők, nagyszülők testvérei, dédszülők, valamint a nem vér szerinti kapcsolatok is beletartoznak, úgymint a szülők előző fontos kapcsolatai, a nagyszülők előző fontos kapcsolatai, és mindenki, aki élet-halál kérdésben érintette a rendszerünket. Testvérnek az minősül, akivel egy szülőnk közös, akkor is, ha nem tudunk róla.

Nehéz sors az, ha valaki nem tud megszületni (vetélés, abortusz), vagy nem tudja a „repülési magasságot”, a felnőttkort elérni (csecsemő-, gyermek-, fiatalkori halál, súlyos, megnyomorító betegség). Nehéz sors jutott annak, aki akarva-akaratlanul, áldozatként vagy elkövetőként életellenes cselekedet részese volt (öngyilkosság, gyilkosság, háború, baleset). Nehéz sors továbbá a kitagadottság (tényleges vagy sorsi), árvaság 21 éves kor előtt, örökbefogadás, elszakítottság szülőktől vagy gyerekektől.

Ha ezen szempontok alapján nézünk rá a saját életünkre, igen gyakran derül ki az, hogy a családunkban megsérült a rend, a három fenti törvény egyike. Így a családi lélekben beindulnak a kiegyenlítő működésmódok. Sokszor ezért is fordulhat elő, hogy egy gyermek nem érzi a család részének magát, vagy a szülő sorsvállalásai nem engedik, hogy ideális környezetet biztosítson a gyerekének. Ilyenkor jelenik meg egy erős érzelmi hiányérzet, a gyökértelenség érzete. „Ám, ha látja, hogyan alakítja minden ember életét a Sors nevű nagyhatalom, az övét ugyanúgy, mint a szüleiét, hogyan működnek az élet, a szeretet és a rend törvényei mindannyiunk életében, akkor talán megérti, hogy mindent megkapott tőlük, amit csak adni tudtak. Amit pedig nem tudtak megadni, ami fájt és hiányzott, az az élete ára” – magyarázza Dr. Pusztai Ildikó tapasztalt családállító.

Hogyan zajlik egy családállítás?

A családállítás általában csoportban történik. Aki állítani akar, röviden elmondja a problémáját. Ilyenkor a csoportvezető rákérdez az általunk ismert nehéz sorsokra a családunkból. Majd kiválasztjuk a csoportból azokat, akik a családunk tagjait megjelenítik. Ezután a családtagjainkat képviselők elkezdenek mozogni a térben, és végül felvesznek egy alakzatot. Ilyenkor lényeges az, hogy ne a gondolatainkra, hanem a testi érzeteinkre figyeljünk, ez segít a viszonyok megjelenítésében.

Ebben a szituációban az érintettek a terapeuta által kimondott alapmondatokat ismétlik meg, amelyek sokszor felszabadítóan hatnak az állítóra. Ilyenkor lehet azt a terhet letenni, amit tudattalanul is átvettünk egy másik családtag életéből. Így a felszabadult energiát a saját élete jobbá tételére is fordíthatja a kliens, és ez felszabadítólag hat az egész családi rendszerre.

“Új fényben láttatja az életünket nehezítő bajokat.”

Számomra újdonságként hatott, hogyan is működik ez a rendszer. Racionális logikával nem megfejthető módon, mégis egy jó nyomozás érzetével körvonalazódik egy-egy sorsátvétel, és minden alkalommal nagy megkönnyebbüléssel járt annak letétele. Mintha a puzzle-darabok a helyükre kerültek volna. A külföldi és a hazai tapasztalatok szerint a családállítás rendkívül erőteljes, pontos és hatékony. „Új fényben láttatja az életünket nehezítő bajokat, és egyben lehetővé teszi, hogy ezeket a terheket sokszor a katarzisig mélyülő érzelmi átéléssel letegyük.” Már kutatások is készültek a módszer hatékonyságáról. Az egyik legújabb szerint a résztvevők 78 százalékának életében pozitív változások következtek be, 14 százalékuknak javult az állapota, az esetek 8 százalékában pedig a családállítás hatástalan maradt.

Fontos tudni, hogy a családállítás nem mindenre és nem mindenkinek jó. Ha nem átvételről van szó, elsősorban a pszichoterápia jelenthet megoldást, és ilyenkor a családállítás kiegészítő módszerként jelenhet meg. Ezen kívül nagyon fontos a csoportvezető személye: érdemes olyan  szakemberhez fordulnunk, aki több éves, a nemzetközi normáknak is megfelelő képzésen vett részt. Fontos, hogy felmérjük, kinek szavazunk bizalmat. Nekem szerencsém volt, mert az egyik legjobb szakembernél ismerkedtem meg a módszerrel, aminek a hatékonyságát a saját életemben is megtapasztalhattam.

Manga-Zoltán Zsófia

Ha a cikkel kapcsolatban bármi eszedbe jutott, írd meg nekünk! Ezt egyszerűen megteheted ide kattintva  >>