Az odaadó, érzékeny anyától az önző, becsvágyó szingliig

A modern nő élete teljesen megváltozott
A modern nő élete teljesen megváltozott

Sok idő telt el, mióta kivívtuk a férfiakéval egyenlő jogainkat. De vajon tényleg sikerült? És vajon ezt akartuk? Vendégszerzőnk a modern nő történetéről mesél.

Sikerült, hiszen szabadon dönthetünk, tanulhatunk, vagy akár válást is kezdeményezhetünk. Mégis még az I. világháború előtt ragaszkodtunk ahhoz, hogy az éjszakai munka alól mentesítéseket kapjunk. Persze ekkor még az iparban való elhelyezkedésünkről beszélhettünk, hiszen a gyerekmunka letiltása eredményezte a sok megüresedett munkahelyen a nők alkalmazását. És milyen érdekes, hogy abszolút férfiasan élünk a XXI. században, még kamiont és repülőgépet is vezethetünk, de megsértődünk, ha a férfi belép előttünk az ajtón.

Megjelent az “abszolút nő”

Ha kicsit visszaszaladunk az időben, csak 60-80 évet, akkor azt is láthatjuk, hogy szép fokozatosan vált külön a család és a munka világa. Gyakran az anya a gyermekek megszületését követően ma is feladja hivatását 10-20 évre, a karrierépítést későbbre hagyva.

És vannak, akik fordítva cselekednek: pesztonkára bízzák gyermekeiket, az önállóság leghalványabb megvonásától is irtózva.

A modern kor férfijai pedig keresik az egyensúlyt a romantikus trubadúr és az erőteljes lovag szerepe között az „abszolút nő” mellett, vagy a hozzá vezető úton.

Száz év alatt ezeréves változás történt

A nő életében nagyobb változások következtek be az elmúlt évszázadban, mint összességében a történelmi korok során. A századelő asszonya, ha a középosztálytól feljebb lévő státusban vizsgálódunk, még bizony a férj anyagi javainak köszönhette méltóságteljes, luxus életét. Szolgák, cselédek vették körül, nevelőnők bajlódtak gyermekeivel, vagy akár szoptatós dajkák táplálták a kicsinyeket. Idejük nagy részét jótékonykodással, estélyek szervezésével töltötték. Ritka kincs volt, ha a tanulás utáni vágy más irányba terelte életüket.

A falun élő családok igazi közösségben éltek, és gyakran nem a férj szava volt a meghatározó, hanem akár az asszony is tudott döntéseket hozni. Az viszont tény, hogy a fiatal lányok és menyek irányítása a legidősebb parasztasszonynak jutott. Ő határozta meg, ki miként és mivel foglalatoskodjon az adott nap során, de még gyakran a hajviseletről is ő hozott döntéseket. Ő segédkezett a szülésnél és az aratásnál is. Egyben volt érzékeny nő, ha éjszaka férje mellé bebújt az ágyba, és a legerősebb, mindent átvészelő teremtés nappal a mezőkön.

A munkásosztály – miközben a legnagyobb létszámú, társadalmilag szegregált csoportot tette ki -, a lehető legváltozatosabb életformákat mutatta. Megtalálhatjuk a kor szinglijeit, akik nem akarták és nem tudták utódokban újratermelni saját nyomorúságos életüket, és megtalálhatjuk a számtalan gyermeket nemző párokat, akik csak ebben a formában látták biztosítottnak a jövőjüket, öregségüket. Éltek nyomortanyákon, víz nélküli helységekben, de éltek barlangokban (ma is láthatóak a múzeumként működő barlanglakások Budafokon), terjedt a TBC és egyéb, hiányos táplálkozás következtében kialakult kór. A legszerencsétlenebb azonban a társadalmi perifériára került, munka és biztonság nélkül tengődő prostituált volt, aki nő avagy férfi is lehetett.

A háború után eljött a pillanat

A háborúk kapcsán viszont felértékelődött a gyengébb nem. Az 1920-as években a nagy háborúból vagy nem tértek vissza a férfiak, vagy csak hihetetlenül nyomorultul. Végtagok, szemek nélkül, bénán, letargikusan, esetleg hitevesztetten. A nő volt az erős, aki belépett a helyükre. De ez nem csupán a családot és a létfenntartást szolgálta, hanem  magának az államnak a működését is. A helyreállítást, vagy akár a politikai szerepek vállalását, irányítást és energiát. Talán ez volt a nagy pillanat!

A pillanat, ami megváltoztatta és évszázadokra elindította a hölgyeket az önmegvalósítás útján.

Azon az úton, amely napjainkra már egy meg nem határozott generációt hozott létre, minden olyan értékrendet törölve, mely a mai nagymamáknak fontos volt, vagy mai is az.

A generációs változások markánsak

A veteránoktól a mai alfa generációig az információrobbanásnak köszönhetően teljesen új normarendszer és jogi szabályozás látott napvilágot. Száz éve a hölgyek a családi összetartás szimbólumaként szerepeltek a köztudatban. Minden feladatot és munkát a tradícióknak megfelelően szeretteik ellátására összpontosítottak még akkor is, amikor a férfiak hiánya miatt elkezdtek dolgozni a gyárakban, vagy bárhol máshol pénzkereső foglakozást vállaltak. Természetes igényként lépett fel a felmenőkről való gondoskodás.

A megváltozott és egyre jobban változó külsővel új divatot teremtettek, a dolgozó nőét.

Rövidült a szoknya, megjelent a bubi-frizura, a garbó, és egyre nagyobb igény alakult ki a könnyed szórakozásra. Növekedett a mozifilmek kínálata, megszületett az operett, tombolt a jazz és a rock and roll. Szép sorjában az életünk részét képezte a televízió és a változatos háztartási gépek kínálata. Közben jött a fürdőruha, majd a bikini, és megjelent a számítógép is. Mindez a technikai csoda szép lassan könnyedebbé tette a nők életét, de nem biztos, hogy több időt is biztosított.

Idő és karrier csak nehezen egyeztethető össze

A XXI. század fordulójától a Ratkó-korszakban világra jött gyermekek is felnőtté váltak, és nagyon nem akartak úgy élni, mint szüleik. Nem tetszett nekik a minta, sokkal többet igényeltek, változást követeltek.

első lépésként A nők komoly hányada ösztönösen kívánta bizonyítani, mi mindenre képes: nem kevesebb, mint egy férfi.

Megkezdődött a karrierépítés. Mellette elszálltak a diák-szerelmek és csak nagy nehezen jött újabb. A gyermekvállalás pedig teljesen kitolódott. A nők igénye is csökkent arra, hogy éjszaka kakis pelenkát cseréljenek, és a szilikonnal feltöltött cicijeiket próbára tegyék a szoptatással. Ha egyet be is vállaltak, két gyerek már egyre ritkábban fordult elő. És a nagy kérdés is megjelent: ki vigyázzon a gyerekre? Az anya vagy az apa? Ki a gondoskodóbb? Ki az önfeláldozóbb? Mekkora segítség várható a nagyszülőktől?

Az együttélés általános forma lett

A nyitva hagyott kérdések mellett szólnom kell az új családmodellről is, mely szintén a modern nő vívmányaként jelent meg. Csak napjainkban indult újra a házasodási kedv, de ez inkább a divatnak köszönhető.

Az együttélés a leggyakoribb, talán mert így könnyebb a szakítás. (Pedig dehogy!)

Szinte már nem létezik falun sem a nagycsaládi együttélés, de bizonyosan nagyon ritka. Az egyszülős család, valamint a csonka és a patchwork család (elvált szülők saját és közös gyerekeikkel együtt alkotott hálózata) is napjaink társadalmának jellemző együttélési formája.

Az idősebb generációk sajnos elvesztették fontosságukat. Ha nem így van, akkor is ez az érzés alakult ki bennük. Hiányoznak a meleg együttlétek, a meghitt esték, az ölelés. Teljes a hiányérzet! Mindenkinek hiányzik valami, és elmennek egymás mellett az emberek.

Megjelent a modern, szingli életforma

Ha a mai szinglik életét vizsgáljuk, el kell szakadnunk a berögzült sztereotípiák alkalmazásától, hiszen az új típusú család egyik formáját képezi az egyedül élő ember. Akár fiatal, akár idős. Általában nyitottabb a társadalomra, mint a családosok. Részt vesz közösségi mozgalmakban, segítőkészsége, szociális érzékenysége nagyobb a családban élő társainál. Nyilván nem minden szingli élete vágya az egyedüllét, de egyre többen, a legfiatalabb generációk tagjai közül önként is választják, majd nem is kívánnak ezen módosítani. Laza kapcsolatok, önálló háztartás jellemzi életüket.

Tudjuk, hogy a változó életmód, a változó életfeltételek bizonyos körök számára nem a tudás megszerzését tették általános értékké. Sokan vannak, akik a fiatal generáció tagjai közül gyors, illetve még gyorsabb érvényesülésre vágynak. Ennek pedig egyetlen útja a szépségipar, azaz a külső megjelenés tökéletessé tétele. Azt hiszik, hogy az egyre több celeb mellett így ők is labdába rúgnak. Az ilyen életcélok megvalósításához rengeteg, iszonytatóan sok pénz kell. Vannak családok, ahol az új értékrend mellé pénz is társul, ott támogatják a fiatalok törekvését, de vannak, akik a legkülönfélébb módokon, például hitelek segítségével harcolnak céljuk eléréséért.

A mai, modern nő persze többféle módon is definiálható. Az erős, mindenre odafigyelő, a jó anya, a munkatárs és a szerető. Ám az önző, exhibicionista és végtelenül magányos életmódhoz vezető úton minden lépcsőfok fellelhető.

Tóth Vásárhelyi Éva

Szingli, gyermektelen, boldog 60-as nő vagyok

Ha a cikkel kapcsolatban bármi eszedbe jutott, írd meg nekünk! Ezt egyszerűen megteheted ide kattintva  >>